Seite 178 [178]
OCR
Az , idegen nyelvű beszélőfilm" szerepe a pesti magánszínházak válságában e 177 ségéből fejlődik." Azonban Pesten 1930-ban az előbbinek, tehát a korlátozott termelés almezejében elhelyezkedő, a szimbolikus tőke és a művészi autonömia magas fokäval rendelkezö „felszentelt avantgardenak”, az „ujitöknak, pröfetäknak &s beavatott közönsegüknek” nem volt szinhäzuk. Meg az ällami tämogatässal müködö Nemzeti is, de a magänszinhäzak mindegyike az átlagnézői elvárásokat kiszolgálni törekvő előadásokat kínált. Ugyanezen almezőben, a még elismerésre váró, nem eladható, , öncélú" színházművészeti kísérletek egy-két estére találtak csak közönséget Pesten. A tömegtermelés vertikálisan szintén strukturált almezeje kiterjedtebb volt. A gazdasági és kulturális tőkével rendelkező , bulvárszínházakban" - ilyen volt például a Vígszínház - a kozmopolita darabpiac kurrens szerzői kerültek színre sztárszínészekkel. Michel Corvin szerint a bulvárszínházban a hosszú, teltházas előadásszériával elérhető nyereségorientált működés a cél." Ennek érdekében darabválasztásban és rendezésben a nézői elvárások maximális kiszolgálása, sztárok szerződtetése, játékstílusban pedig a kipróbált poénokat favorizáló, azonnali hatásra törekvés jellemző. A kényes társadalmi kérdések felvetését kerülő bulvárszínházzal szemben minden korszakban jellemző a kritikusi és értelmiségi ellenérzés. A kommersz művészet alsó régióiban a - sem szimbolikus, sem gazdasági tőkével nem rendelkező - külvárosi színházak, orfeumok, operettszínházak helyezkednek el. Az 1930-as pesti struktúra sajátos volt, amennyiben alig volt tere és közönsége az autonóm , tiszta művészetet" reprezentáló rendezői színházi törekvéseknek, a társadalmi problémákkal illúziótlanul szembenéző vagy a kísérleti dramaknak. A pesti magánszínházak vezetőik által deklarált pénzügyi nehézségeinek a gazdasági válsággal párhuzamos elmélyülését egyetlen elem, az idegen nyelvű hangosfilm megjelenése szempontjából vizsgálom. E konkurencia veszélyeit a szövetség azért is érezhette különösen fenyegetőnek, mert 1929/1930 fordulóján a magyarországi színházi alkalmazottak 78,590-a, 3056 fő a fővárosban működött." Elsődleges forrásom a BSZSZ-nek az OSZK Színháztörténeti Tárában őrzött, feldolgozatlan irattára, azon belül az 1930-ban keletkezett dokumentumok (ügyiratok, az ún. , összes ülések" , ezeken csak a vezetőség vett részt"-jegyzőkönyvei, kérvények stb.). Hangos játékfilmet 1929. szeptember 19-én vetítettek először Pesten: a Singing Fool-t a Forum moziban. A magyar felirattal ellátott zenés film jelentős üzleti sikert hozott, a mozik igyekeztek átállni az új technológiára, mert a némafilm iránti érdeklődés csökkent. 1930 tehát egy mediális trendforduló volt. A mozikban immár nemcsak mozdulatokkal kommunikáló nemzetköA kultúra szociológiája, Budapest, Osiris Kiadó, 1998, 174-—186. 6 V6. Corvin, Michel: Le théâtre de boulevard. Paris, Presses universitaires de France, 1989. 7 Elekes Dezs6: i. m. 183.
