Oldal 166 [166]
OCR
Akciótípusok, beszédmódok e 165 , léves a mai lapokban megjelent hír, mintha a színházak a helyárak általános leszállítását akarnák elhatározni. Megállapítja a szövetség, hogy a budapesti színházak helyárai az egész kontinensen ezidőszerint a legalacsonyabbak, annyira, hogy felét sem teszik ki a bécsi, és alig harmadát a berlini vezető színházak helyárainak. Ilyen körülménynek közt, figyelembe véve a budapesti színházakat terhelő óriási kiadásokat, adókat és közterheket, a helyarak leszállítása egyszerűen keresztülvihetetlen." Ugyanakkor vannak szórványos adatok arról, hogy egyes színházak csökkentették jegyáraikat.? A mértéket azonban - valószínűleg üzleti okokból - nem vitatták meg a BSZSZ-üléseken. Az egy-egy előadáshoz kapcsolódó túlságosan kedvezményes jegyakciók ugyanis gyakran ellenzést váltottak ki a BSZSZ belső fórumain. A mozi-varieté és a cirkusz konkurenciája elleni összefogás A színigazgatók, bár mindig hangsúlyozták a vállalkozás szabadságának fontosságát, protekciót, piacvédelmet számonkérő beszédmódot alkalmaztak külső és belső kommunikációjukban. Minden performatív, tömegeket vonzó műfajt jogtalan konkurensüknek tekintettek. Bár profittermelő vállalkozäsok voltak, a hatóságokkal folytatott kommunikációjukban szívesen jelenítették meg magukat a , kultúra terjesztését hangsúlyozó társadalmi irányultság, valamint a művészeti minőségi irányultság"? reprezentánsaiként. Ebben, a színház nemzeti kultúrában betöltött szerepére hivatkozó lobbiharcban, a színigazgatók érdekei néha egybeestek a színészekével. De gyakoribb volt, hogy az igazgatók állás nélküli színészeket befogadó , színház alatti" kezdeményezések konkurenciája ellen küzdöttek. , Lehetetlen szó nélkül hagynunk, hogy kávéházak s egyéb lokálok nem színházszerű programokkal csábítsák el a színházak közönségét. Tudjuk, hogy ezen a téren a szentimentalizmus eszközeivel dolgoznak bizonyos érdekelt körök. Színészek, akik nem kapnak szerződést, egyszerűen felcsapnak artistának és artistamutatványoknak deklarálják a szavalást, éneklést és szín* Uo. "2 A szinlapokon k6zélt jegyarak alapjan, a legdragabb esti zenekari iilés jegyeket tekintve, a Belvarosi Színházban az 1930-ban 9 pengős maximum jegyár 1932-re 8 pengőre csökkent. A Magyar Szinhazban a különbség szintén 1 pengő (8,80 pengőről, 7,80 pengőre). A Vígszínház nem közölte színlapjain a jegyárakat. Ehelyett kedvezményes áru bérleteit hirdette. 3 Jänossy Däniel: i. m. 16.
