Seite 148 [148]
A Budapesti Színigazgatók Szövetsége megalakulása e 147
pesti magánszínházhoz, mutatja, hogy ügyvezető igazgatója kezdettől végig
dr. Komor Gyula, a Vígszínház dramaturgja volt. A szövetségnek többször is
át kellett alakítania alapszabályát. Az 1936-ban kiadottban már nem szere¬
peltek felvehető tagként a látványosságok vezetői. Ekkorra a szövetség mind¬
inkább igyekezett magát elkülöníteni a korban a színháznál alacsonyabb
presztízsűnek tekintett, színpaddal nem rendelkező szórakozási formáktól,
s magát a társadalmi nyilvánosságban a nemzeti kultúra formálójaként rep¬
rezentálni. A szövetség hatékonyságát illetően lényeges, hogy a BSZSZ végig
alig változó keretszabályok szerint működött. Állásfoglalásai meghatározóak
voltak a fővárosi magánszínházak működésére, problémakezelésére vonat¬
kozóan. Ha a szövetség működésének kezdetét vizsgáljuk, feltűnő a mula¬
tók markáns jelenléte. Feltehető, hogy a húszas évek elején a színház-mulató
közti szimbolikus különbségtétel még kevésbé volt meghatározó.
Táblázat 14
A BSZSZ alakuló közgyűlésén résztvevő vállalatok képviselői
Az első alakuló közgyűlésen, Az alakuló közgyűlés folytatásán,
1918. december 18-án részt vettek: 1919. január 8-án jelen voltak:
Bálint Dezső Bálint Dezső
dr. Bárdos Artúr Beck Károly
Beck Károly Beketow Mátyás
Beöthy László Beöthy László
Faludi Gábor Faludi Gábor
dr. Faludi Jenő dr. Faludi Jenő
Faludi Miklós Bródy István
Faludi Sándor Elsner Adolf
Halmay Árpád Halmay Árpád
Keleti Herman
Keleti Herman
dr. Kovács Jenő
dr. Kovács Jenő
Lázár Ödön Lázár Ödön
Leopold Gyula Leopold Gyula
Ribner Miksa Ribner Miksa
Roboz Imre Roboz Imre
Rott Sándor Rott Sándor
Steinhardt Géza
Sziklay Kornél
Sziklay Kornél