Transznacionális hatások a Fővárosi Operettszínház korai korszakában... e 73
„ne felejtsük el, hogy voltak a közelmúltban esetek épp a Ben Blumenhtal
színházainál, amelyek nem vezethettek jóra, s amelyeket nem a színészek
idéztek föl, de nem is az igazgatók; hanem maga a teljhatalmú vállalkozó:
Ben Blumenthal. Az amerikai revüre gondolunk, a »Hallé, Amerikd!«-ra,
amelyhez amerikai rendezőt hozott Budapestre Blumenthal; pedig vannak
kitűnő magyar rendezők, akik jobban, vagy legalább is olyan jól megcsi¬
nálták volna a dolgot, mint Mister Haskell. Viszont Haskell úr húsz millió
koronát kapott hetenként."
A centrum-periféria hatalmi egyenlőtlenség érvényesült a fizetések terén is:
míg az angol görlök fejenként 12-15 milliós havi fizetést kaptak, a kórus ma¬
gyar tagjai másfél millióst. A színházzárást vizionáló tragikus hangok mel¬
lett némi kaján elégedettség is tapasztalható volt az amerikai revü bukása
láttán, ahumorlapok például állandó hálás céltáblát találtak a témában:
„Jack Haskell boxbajnok és (labda) rugd, mint apa, Szabolcs Ernö, mint
anya, Ben Blumenthal, mint banatszülö fajdalomtöl megtört kasszaraport¬
tal jelentik, hogy dédelgetett, drága (több mint hárommilliárdba került)
gyermekük, HALLÓ, AMERIKA! mielőtt a 120-ik előadást megérhette
volna, csöndesen elszenderült. A pesti közönség irodalmi ízlése és a rossz
viszonyok sajnos nem engedték, hogy ez a drága csemeténk bis 120 éljen és
halála egy új operett színrehozatalának súlyos gondját zúdította fejünkre.
Nyugodjék békében, hiszen úgyse fog többé feltámadni! A Haskell-görlök
pesti pünkösdi királyságuk elmúlását siratják az elhunytban."§
Blumenthalnak nem volt ez annyira vidám időszak. A korábban megszo¬
kottnál hosszabb időt töltött Pesten, igyekezve fizetőképes vállalkozót találni
a Fővárosi Operettszínház bérletére. Hiszen egyes hosszú távra már megkö¬
tött színész-szerződések és lekötött darabok miatt akkor lett volna legalább
mérsékelhető a veszteség, ha a színház továbbra is operettet játszik. Robozék
már az egykor kárhoztatott orfeumként való működés ötletét is fontolgatták,
de ezt a tervet a pesti orífeumkonkurencia nem nézte jó szemmel. A szanálás
még évekig húzódott. Blumenthal negatív tapasztalatai hatására 1926. szep¬
tember 1-től a Vígszínház bérleti jogát átadta Roboz Imrének, és csak az épü¬
let tulajdonjogát tartotta meg. A Fővárosi Színház Rt. 1927. április 2-i, ötödik
rendes közgyűlésén Blumenthal képviseletében jelen volt dr. Bedő Mór, aki
itt jelentette be Blumenthal lemondását igazgatósági tagságáról. Ebben az
N. N.: Az amerikai rendező és a görlök horribilis fizetései terhelték meg túlságosan a Blumenthal
színházak budgetjét, 8 Órai Újság, XI. évfolyam, 1925. június 27. 7.
N. N.: Jack Haskell boxbajnok, Az Ojság, VI. évfolyam, 20. szám, 1925. május 17. 5.