Oldal 68 [68]
OCR
Transznacionális hatások a Fővárosi Operettszínház korai korszakában... s 67 feszültségeket okozott. A Halló, Ameriká!-val rengeteget foglalkozott a sajtó, hiszen kirívóan magas megvalósítási költségeivel, új, a Broadwayról átvett műfajával, külföldi közreműködőivel újdonságot és kihívást jelentett a pesti operettmező számára. Intim Pista elárulta a Színházi Élet olvasóinak, hogy a Halló, Amerika! színrevitele ötvenezer dollárba (három és fél milliárd koronába) került. , Harmincöt utolsó jegyig eladott nézőtér bevétele kell ahhoz, hogy a Fővárosi Operett Színház készkiadásait viszontláthassa!""§ Hogy a revüre való áttérést Blumenthal kezdeményezte, arról csak áttételes információt találtam. Martos Ferenc librettista és Szlatinai Sandor zeneszerző ugyanis pert indított, azt bizonyítandó, hogy a Halló, Amerika! az ő Huncut a kislány című operettjük , kisajátításával? készült. A szerzőpáros szerint a színház darabjukat huszonöt napig próbálta, de végül nem adta elő. Majd: , egy napon megérkezett Amerikából Haskell.? Azért jött, hogy a darabban új amerikai táncokra tanítsa be a színésznőket. De a táncmester mindjárt táncoslányokat és egy csomó divatos amerikai kottát is hozott magával. Ben Blumenthalnak az volt a kívánsága, hogy ezekből az amerikai dalokból és táncokból állítsanak össze egy revüt, így született meg a Halló, Amerika!, és ezt a revüt játszották el Martos és Szlatinai darabja helyett." Tény, hogy a revü plakátján két szám zeneszerzőjeként is Szlatinai szerepel, míg Martos szövegíróként jelenik meg. Ha Blumenthal szempontjából keresünk operettel szembeni és revü melletti érveket, akkor hivatkozhatnánk arra, hogy 1920 után a revü volt a legsikeresebb műfaj a Broadwayn. Dramaturgiai modellje, az össze nem függő, szórakoztató számokra épülő szerkezet az amerikai élet pluralizmusát tükrözte. A laza struktúrába sok egzotikus tánc és zenei újdonság belefért. Blumenthal feltehetőleg azért finanszírozta e költséges műfajváltó kísérletet, mert hosszú szériában bízva, az operettekkel elérhetőnél jelentősebb profitot remélt. (A hosszú széria - long run — mindmáig a Broadway-filozófia egyik alapeleme, a produkció legfontosabb értékmérője.) 1925-ben megjelent Blumenthaltól egy írás az Exhibitors Heraldban, melyben az amerikai filmek és terjesztési eljárások közeli európai 38 N. N.: Maga csak tudja Intim Pista, Színházi Élet, XV. évfolyam, 5. 1925. 30. # Jack Haskell (1886-1963). Munkai a Broadwayn koreografusként: Artists and Models (1925), The Five O'Clock Girl (1927), Rufus LaMaire’s Affair (1927), Chee-Chee (1928), The Optimists (1928), Through the Years (1932), rendezdként: The Girl Friend (1926), The Vanderbilt Revue (1930), Hold Everything (1928); zenei rendezőként: Polly (1929); táncok és képek rendezőjeként: Song of the Flame (1925). 10 N. N.: Hogy lett a PHuncut kislányx-ból Halló, Amerika!, Nemzeti Újság, VII. évfolyam, 1925. október 15. 5.
