Oldal 64 [64]
Transznacionális hatások a Fővárosi Operettszínház korai korszakában... e 63
, Az állandó színházvizsgáló bizottság f. év december hó 23-án tartott ülé¬
sén megállapította, hogy a Fővárosi Színház Részvénytársaság eleget tett
mindazoknak a kikötéseknek, melyeket a színházvizsgáló bizottság a de¬
cember hó 21-én tartott ülésén azonnal végrehajtandónak minősített. Ehhez
képest a tanács megadja a Fővárosi Színház használatára az 1922/1923. évi
színházi évadra a használati engedélyt, a következő kikötések ellenében."
A felújított, elegáns épületben működő társulat megkezdhette tehát műkö¬
dését, jelentős konkurenciát teremtve, elsősorban az operettre szakosodott
Király Színháznak.
A Blumenthal operettszínházi bérlői korszakával foglalkozó számos tu¬
dósítás egyfelől a korabeli tömegsajtó kiterjedt voltát jelzi, másfelől rámu¬
tat arra, hogy az egyes operett-trendekkel kapcsolatos állásfoglalás ebben az
időben még a társadalmi nyilvánosság (Jürgen Habermas) része volt. A han¬
gosfilm megjelenése előtt a szórakoztató zenés színház a tömegkultúra jelen¬
tős szegmense volt, olyan szféra, melynek történéseire reagálva a társadalom
egyes rétegei úgy érezték, hogy közéleti kérdésben nyilvánítanak véleményt.
Ezt az attitűdöt példázták a soroksári ébredők, akik a Fővárosi Operett¬
színház megnyitását követően, az egyik előadáson inzultálták a közönséget,
lövöldöztek, verekedés és pánik támadt és csak a vasdorongokkal kivonult
díszletező munkások fékezték meg a botrányt.? A soroksári ébredők a bíró¬
sági tárgyaláson így indokolták tettüket:
, a falu fel volt háborodva azon, hogy Ben Blumenthal kapta meg a szín¬
házat a fővárostól és hogy a színházban »keresztyenellenes« elöadasokat
tartottak. Zeitler József kertész ugyanilyen értelemben vall. Elnök: Nem
mindegy a soroksáriaknak, hogy kié Budapesten egy színház? Tanú: Kérem
olyan darabokat adtak, amelyek nem feleltek meg az ízlésünknek. Én azt
hallottam, hogy frivol dolgokat játszottak."
A külföldi tulajdonos iránti gyanakvást növelte, hogy a volt központi hatal¬
mak országaiban a háború után gazdasági válság és pénzromlás következett
be. Ez Németországban és Magyarországon is az amerikai színházi és filmes
tőke térnyerését hozta. A Broadway és Hollywood producerei viszonylag kis
dollárbefektetéssel bővíthették itt filmes és színházi érdekeltségeiket. A lege¬
legánsabb pesti magánszínház, a Vígszínház megvásárlása, illetve a Fővárosi
Operettszínházba invesztált amerikai tőke is e jelentős hazai ellenállással fo¬
» Budapest Székesfővárosi Tanács véghatározata, 1922. december 23. OSZK SZT Irattár Vígszínház
iratai 374.
” Ebredö Magyarok Egyesülete: 1918-ban alakult szélsőjobboldali, antiszemita szervezet
3 Esti Kurir, II. évfolyam, 1924. szeptember. 25. OSZK SZT Irattár Vígszínház iratai, sajtókötet 374.