Oldal 64 [64]
OCR
Transznacionális hatások a Fővárosi Operettszínház korai korszakában... e 63 , Az állandó színházvizsgáló bizottság f. év december hó 23-án tartott ülésén megállapította, hogy a Fővárosi Színház Részvénytársaság eleget tett mindazoknak a kikötéseknek, melyeket a színházvizsgáló bizottság a december hó 21-én tartott ülésén azonnal végrehajtandónak minősített. Ehhez képest a tanács megadja a Fővárosi Színház használatára az 1922/1923. évi színházi évadra a használati engedélyt, a következő kikötések ellenében." A felújított, elegáns épületben működő társulat megkezdhette tehát működését, jelentős konkurenciát teremtve, elsősorban az operettre szakosodott Király Színháznak. A Blumenthal operettszínházi bérlői korszakával foglalkozó számos tudósítás egyfelől a korabeli tömegsajtó kiterjedt voltát jelzi, másfelől rámutat arra, hogy az egyes operett-trendekkel kapcsolatos állásfoglalás ebben az időben még a társadalmi nyilvánosság (Jürgen Habermas) része volt. A hangosfilm megjelenése előtt a szórakoztató zenés színház a tömegkultúra jelentős szegmense volt, olyan szféra, melynek történéseire reagálva a társadalom egyes rétegei úgy érezték, hogy közéleti kérdésben nyilvánítanak véleményt. Ezt az attitűdöt példázták a soroksári ébredők, akik a Fővárosi Operettszínház megnyitását követően, az egyik előadáson inzultálták a közönséget, lövöldöztek, verekedés és pánik támadt és csak a vasdorongokkal kivonult díszletező munkások fékezték meg a botrányt.? A soroksári ébredők a bírósági tárgyaláson így indokolták tettüket: , a falu fel volt háborodva azon, hogy Ben Blumenthal kapta meg a színházat a fővárostól és hogy a színházban »keresztyenellenes« elöadasokat tartottak. Zeitler József kertész ugyanilyen értelemben vall. Elnök: Nem mindegy a soroksáriaknak, hogy kié Budapesten egy színház? Tanú: Kérem olyan darabokat adtak, amelyek nem feleltek meg az ízlésünknek. Én azt hallottam, hogy frivol dolgokat játszottak." A külföldi tulajdonos iránti gyanakvást növelte, hogy a volt központi hatalmak országaiban a háború után gazdasági válság és pénzromlás következett be. Ez Németországban és Magyarországon is az amerikai színházi és filmes tőke térnyerését hozta. A Broadway és Hollywood producerei viszonylag kis dollárbefektetéssel bővíthették itt filmes és színházi érdekeltségeiket. A legelegánsabb pesti magánszínház, a Vígszínház megvásárlása, illetve a Fővárosi Operettszínházba invesztált amerikai tőke is e jelentős hazai ellenállással fo» Budapest Székesfővárosi Tanács véghatározata, 1922. december 23. OSZK SZT Irattár Vígszínház iratai 374. ” Ebredö Magyarok Egyesülete: 1918-ban alakult szélsőjobboldali, antiszemita szervezet 3 Esti Kurir, II. évfolyam, 1924. szeptember. 25. OSZK SZT Irattár Vígszínház iratai, sajtókötet 374.
