Seite 62 [62]
OCR
Transznacionális hatások a Fővárosi Operettszínház korai korszakában... + 61 vezetőjétől, Ráskai Ferenctől pedig sajtótámogatást vártak. Levelükben elmagyarázták a bonyolult jogi helyzetet: a belügyminiszternek kell döntésével megsemmisítenie a Közmunkatanács kitérő határozatát, mely egy már megszerzett színháznyitási engedélyhez kötötte volna az orfeum színházzá átépítéséhez adandó hozzájárulását. Robozék azzal érveltek, ha a belügyminiszter nem lép, akkor az átépítést nem tudják őszre befejezni, és kénytelenek lesznek orfeumként működni, ami senkinek nem érdeke.? Levelük hatására meg is jelent a Pesti Hírlapban egy cikk, mely kultúrharcnak minősítette a Fővárosi Orfeum színházzá alakítása elleni támadásokat. Csatasorba álltak az ügyben a színházi érdekvédelmi szervezetek, majd újabb terjedelmes írás adott hírt a lapban a megtorpedózni kívánt operettszínház melletti kiállásokról. , Érdekes módon" minden nyilatkozó az új operettszínház kívánatos volta mellett érvelt. , A Budapesti Színészek Szövetsége hivatalos képviseletében Hegedűs Gyula tiszteletbeli elnök és Ódry Árpád elnök ma eljártak dr. Sipőcz Jenő főpolgármesternél, hogy felvilágosítsák arról a nagy kultúrérdekről, amely az új operettszínháznak a Fővárosi Orfeum helyén való engedélyezéséhez fűződik." A Budapesti Színészek Szövetsége vezetőségének érvelésében is felbukkan tehát operett és orfeum értékelvű szembeállítása, a színháziak részéről hangoztatott hierarchiára való hivatkozás: , Megértenénk a hatóságok aggodalmait, ha fordítva volna a dolog, ha színházból akarnak orfeumot csinálni." A cikkben olvasható, hogy a Budapesti Színészek Szövetségének küldöttsége a belügyi és közoktatásügyi kormányzatotis fölkereste. Nem meglepő módon a Magyar Színpadi Szerzők Egyesülete is ülést tartott az ügyben, majd támogató- és nyilatkozatkampänyba kezdett. Herczeg Ferenc diszelnôk a magyar kultúra harcosaiként jellemezte az alakuló színház vezetőit, Heltai Jenő elnök is a korban szokásos és kívánatos argumentációval élt, amikor fegyvernek nevezte a kultúrát, miközben a színház amerikai kapcsolatait is méltatta. , Különösen most, amikor még Amerikából is mind sűrűbben keresnek föl bennünket személyesen világszerte elismert színházi tekintélyek, hogy e téren fölragyogó értékeinket a maguk javára, végeredményben a javunkra hasznosítsák." A Pesti Hírlap egyértelműen támogató cikkét Buttykay Ákos, a tervezett színháznyitó bemutató (Olívia hercegnő) zeneszerzője zárta, aki szintén az operettszinhaz orfeummal szembeni magasabbrendtiségével érvelt: , kötelességemnek tartom kimondani: micsoda artista-mutatvány 3 Aláírás nélküli levélfogalmazvány Ráskai Ferencnek, 1922. június 20. OSZK SZT Irattár Vígszínház iratai 374. 4 N. N.: Színház és zene. Szerzők és színészek az új pesti színházért, Pesti Hírlap, 44. évfolyam, 1922. június 22. csütörtök. 8. 35 Uo. 2 Uo.
