Oldal 55 [55]
OCR
54 s I. A globális színházi hálózatok pesti leányvállalata nosa, s e teátrum jegyzék nélküli, alapszinten rendezett iratanyaga megtalálható az Országos Széchényi Könyvtár Színháztörténeti Tárában. Mivel a Fővárosi Operettszínház 1921 és 1926 között a Vígszínház üzemében - ma azt mondanánk: üzemeltetésében - működött, abban az anyagban sok, az amerikai-magyar zenés színházi együttműködéssel kapcsolatos dokumentum lelhető fel. Miért látta értelmét Blumenthal egy többedik pesti operettszínház megnyitásának a háború, a Tanácsköztársaság és a trianoni békeszerződés sokkja után bekövetkező gazdasági és politikai vészhelyzetben? A vesztes országok gazdasági összeomlása, a pénzromlás miatt Magyarországon is olcsón lehetett dollárért vásárolni. Egy pesti színház megvétele-kibérlése tehát jó befektetésnek tűnt. Mivel Blumenthal az USA-ban akkorra már domináns üzleti formává fejlődött trösztben gondolkodott és ekként is működtette a cégeit, feltehetőleg nem csupán egyetlen, zenés előadások tartására vonatkozó bérleti jogot kívánt vásárolni Budapesten. Az egykori orfeumból átalakított pesti teátrumot egy nagyobb szórakoztatóipari hálózat egyik elemeként képzelte el, a már birtokában lévő Vígszínház mellett. Erre a jog elvileg lehetőséget adott volna: elég beleolvasni a Fővárosi Színház Részvénytársaság (ez volt a Fővárosi Operettszínházat működtető vállalkozás) alapszabályába, hogy lássuk, mennyire szerteágazó, de alapvetően a színdarab és az előadás árucikként történő felfogására épülő üzleti tevékenységeket végezhetett a Blumenthal által működtetett, finanszírozott operettszínház: „A vállalatnak ugyancsak tárgyát képezi díszlet- és jelmezgyárak, jegyirodák, zenemű-, színdarab- vagy egyéb kiadó- vagy irodalmi vállalatok, könyvek és művészeti tárgyak vétele-eladása, színházi ügynökségek, varieték, mozgószínházak, film- és filmanyaggyárak, egyszóval minden a színházi üzem, ezzel rokon, ezzel kapcsolatos vagy ezt kiegészítő üzemek és vállalatok létesítése, üzemben tartása, továbbadása vagy értékesítése." Blumenthal óvatos üzletemberként Pesten ritkán nyilatkozott, az alábbi kivételben gyorsan felívelő pályájának állomásait így összegzi: , Én, az előrelátó, gondos kereskedő törekvésével a központi hatalmak szellemi értékeit akartam Amerikában gyümölcsöztetni, úgy, hogy mindkét fél egyformán jól járjon. [...] A háború előtt Európában hat nagy színház vezetésében voltam már érdekelve és igen sok New York-i színház, filmvállalat és anyagelőállító gyár vitte üzemét az én utasításaim szerint, az én vezetésem alatt. [...] Az EFA és az United Play egyesüléséből alakítottam későbben 1 . A Fővárosi Színház Rt. alapszabálya, 1921. OSZK SZT Irattár Vígszínház iratai 374.
