Page 45 [45]
OCR
44 s I. A globális színházi hálózatok pesti leányvállalata kibérli az Uránia Magyar Tudományos Színházat, ahol a társulat többek közt Szigligeti Ede Fenn az ernyő, nincsen kas című vígjátékát játssza. Az 1917. április 1-i közgyűlésen, feltehetőleg az emelkedő nézőszám és jegybevétel okán, békebeli harmónia uralkodik bérbeadó és bérlő között. Dr. Wágner, az igazgatótanács leköszönő elnöke a Faludi-családot dicséri, mely: , a hazai színmű-irodalmunkat oly szép eredménnyel támogatta s mondhatni - hogy az ösztönző sikerekkel - oly mérvben növelték, hogy az elmúlt színházi év az említett szempontból a Vígszínház legszebb emlékei közé sorozható. Fejezze ki tehát a közgyűlés őszinte elismerését úgy a vezető bérlő uraknak, mint az egész művész gárdának." Az értékelésből a magyar szerzők dominanciája, ráadásul darabjaik népszerűsége is kiolvasható. A magát mindig az elithez pozicionálni kívánó Vígszínház társadalmi kapcsolatai is jól alakultak: , Az ülés befejezése előtt még jelenteni kívánja elnök, hogy boldog emlékű nagy királyunk I. Ferenc József halála alkalmából kifejezett részvétünkért ifjú királyunk a miniszter-elnök útján legmagasabb köszönetét nyilvánítani méltóztatott. Reméli elnök, hogy Károly király is épp úgy kegyes pártfogasban fogja részesíteni műintézetünket, amint azt nagynevű elődje tette. Egyébiránt a kitüntető jóindulat első megnyilvánulásaként jelentheti, hogy a páholybérlet tárgyában a további három évre való meghosszabbítást a napokban leérkezett miniszterelnöki leirat szerint Őfelsége kegyesen engedélyezte." A színházat birtokló részvénytársaság vezetőségétől, a fentiekből kiolvashatóan, távol állt a társadalom- vagy háborúkritikus attitűd. De a színházat bérlő és irányító Faludi Gábor tettei sem a közönséget a háború rémségeivel szembesítő előadások patronálása felé mutattak. Üzletemberként gondolkodva tovább-bővítette vállalkozását, 1917-ben elnyerte a fővárostól a Népopera (mai Erkel Színház) bérletét is. A Vígszínház társulata már három helyszínen termelte a profitot. Az 1918-as igazgatótanácsi jelentés ráadásul a magánszínházak gazdálkodására mindig jótékonyan ható hosszú előadásszériák megjelenését is konstatálta: , Különösen a legutóbbi év múlta felül e tekintetben az előzőket, a nagymérvű látogatottságnál fogva csak nagyobb időközökben vált szükségessé új daraboknak színrehozatala; a múlt saison darabjai még ma is telt házakat vonzanak." A növekvő bevételt a Faludi-család beruházásra kívánta fordítani. Olyan hosszú távon láttak perspektívát a Vígszínház Magyar Vígszínház Rt. 1917. április 1-i 23. évi rendes közgyűlésének jegyzőkönyve. OSZK SZT Irattár Vígszínház iratai 374, Gazdasági iratok. » Uo. 5 Igazgatésägi jelentés a Magyar Vigszinhaz Rt. 1918. évi kôzgyüléséhez, OSZK SZT Irattar Vigszinház iratai 374, Gazdasági iratok.
