Oldal 45 [45]
44 s I. A globális színházi hálózatok pesti leányvállalata
kibérli az Uránia Magyar Tudományos Színházat, ahol a társulat többek közt
Szigligeti Ede Fenn az ernyő, nincsen kas című vígjátékát játssza. Az 1917.
április 1-i közgyűlésen, feltehetőleg az emelkedő nézőszám és jegybevétel
okán, békebeli harmónia uralkodik bérbeadó és bérlő között. Dr. Wágner,
az igazgatótanács leköszönő elnöke a Faludi-családot dicséri, mely: , a hazai
színmű-irodalmunkat oly szép eredménnyel támogatta s mondhatni - hogy
az ösztönző sikerekkel - oly mérvben növelték, hogy az elmúlt színházi év az
említett szempontból a Vígszínház legszebb emlékei közé sorozható. Fejezze
ki tehát a közgyűlés őszinte elismerését úgy a vezető bérlő uraknak, mint az
egész művész gárdának." Az értékelésből a magyar szerzők dominanciája,
ráadásul darabjaik népszerűsége is kiolvasható. A magát mindig az elithez
pozicionálni kívánó Vígszínház társadalmi kapcsolatai is jól alakultak:
, Az ülés befejezése előtt még jelenteni kívánja elnök, hogy boldog emlékű
nagy királyunk I. Ferenc József halála alkalmából kifejezett részvétünkért
ifjú királyunk a miniszter-elnök útján legmagasabb köszönetét nyilváníta¬
ni méltóztatott. Reméli elnök, hogy Károly király is épp úgy kegyes párt¬
fogasban fogja részesíteni műintézetünket, amint azt nagynevű elődje tet¬
te. Egyébiránt a kitüntető jóindulat első megnyilvánulásaként jelentheti,
hogy a páholybérlet tárgyában a további három évre való meghosszabbí¬
tást a napokban leérkezett miniszterelnöki leirat szerint Őfelsége kegyesen
engedélyezte."
A színházat birtokló részvénytársaság vezetőségétől, a fentiekből kiolvasha¬
tóan, távol állt a társadalom- vagy háborúkritikus attitűd. De a színházat
bérlő és irányító Faludi Gábor tettei sem a közönséget a háború rémségeivel
szembesítő előadások patronálása felé mutattak. Üzletemberként gondolkod¬
va tovább-bővítette vállalkozását, 1917-ben elnyerte a fővárostól a Népopera
(mai Erkel Színház) bérletét is. A Vígszínház társulata már három helyszínen
termelte a profitot. Az 1918-as igazgatótanácsi jelentés ráadásul a magánszín¬
házak gazdálkodására mindig jótékonyan ható hosszú előadásszériák meg¬
jelenését is konstatálta: , Különösen a legutóbbi év múlta felül e tekintetben
az előzőket, a nagymérvű látogatottságnál fogva csak nagyobb időközökben
vált szükségessé új daraboknak színrehozatala; a múlt saison darabjai még
ma is telt házakat vonzanak." A növekvő bevételt a Faludi-család beruhá¬
zásra kívánta fordítani. Olyan hosszú távon láttak perspektívát a Vígszínház
Magyar Vígszínház Rt. 1917. április 1-i 23. évi rendes közgyűlésének jegyzőkönyve. OSZK SZT Irat¬
tár Vígszínház iratai 374, Gazdasági iratok.
» Uo.
5 Igazgatésägi jelentés a Magyar Vigszinhaz Rt. 1918. évi kôzgyüléséhez, OSZK SZT Irattar Vigszin¬
ház iratai 374, Gazdasági iratok.