Sikerrecept és/vagy háborús inspiráció... e 43
nem jelentette azt, hogy a régi rend állott helyre, hanem hogy ama rend¬
kívüli helyzet, mely 1914. év augusztusával színházunkra nehezedett: a le¬
folyt 1915. év második harmadától némileg veszített súlyából, könnyebben
elviselhető lett. Színházunk és művészeink pedig igen terhes évadot éltek át,
amennyiben az új közönség a réginél sokkal kisebb keretekben mozogván,
gyorsabban kimerült és így a gyakori premierek fokozott munkát igényeltek.
A művészi feladat a változott viszonyokban is - gondos figyelemmel az in¬
tézet színvonalára - sikeres megoldást nyert, amit eléggé documentál, hogy
a látogatottság mérve mindmáig nem csökkent és hogy már a régi közönség
is kezd elhagyott helyére visszatérni."
Az 1915. december 31-i zárszámadás 232 korona nyereséggel zárt. Ez nem
nagy összeg, de figyelembe veendő, hogy az Rt.-nek a pénzintézetek felé
781.378 korona tartozása volt. (A színházépítésre felvett 800.000 koronás
jelzálogkölcsönből addig 18.621 koronát törlesztettek.) Az esedékes kamato¬
kat Faludi Gábor fizette a jegybevételből. A fenti értékelés alapján feltételez¬
hetjük, hogy a darabok gyorsabb rotációja miatt az előadások előkészítésére
kevesebb idő jutott, minek következtében a szerzők és a színészek a koráb¬
biaknál inkább törekedtek/kényszerültek a darabok és a szereptípusok stan¬
dardizálására. Ez a repertoárpolitikában a futószalagon készülő, eszképista
jellegű produkciók előretörését előlegezhette. Ennek némileg ellentmondva,
a Vígszínház feladatát a közgyűlésnek szóló jelentés — feltehetőleg a hábo¬
rús retorikának áldozva - egy nehezen kibékíthető kettősségben fogalmazta
meg: , kultur-missiót" kívánt betölteni, és enyhíteni kívánta a háború okozta
nyomasztó érzést. Az utóbbi törekvés egyértelműen az eszképizmus, a hét¬
köznapi realitásoktól való elfordulás felé mutat. Kérdés, hogy milyen darab-,
illetve előadástípusokkal akarták megvalósítani.
A Magyar Vígszínház Rt. 1917. évi igazgatósági jelentésében a háttérben
zajló háború már kalkulálható gazdasági, pénzügyi környezet, melynek ha¬
tása a színházi működésre szinte üdvösként tűnik fel: , A közönség a hábo¬
rú okozta nyomasztó érzést a művészetben való gyönyörködéssel igyekszik
csökkenteni, aminek azután eredménye az, hogy a látogatottság határozot¬
tan fokozódott. Egy-egy premierre már visszatértek a régi megszokott me¬
leg esték, tehát mintha a Vígszínház törzsközönsége is megtért volna régi
helyére." A jelentés a válság elmúltát konstatálja: ,a rázkódás nagyobbik fe¬
lén túl vagyunk." Erre utal az is, hogy Faludi a jó üzletmenetre alapozva
5 OSZK SZT lrattár Vígszínház iratai 374, Gazdasági iratok, Igazgatósági jelentés a Magyar Vígszín¬
ház Rt. 1916. évi közgyűléshez.
" — Igazgatósági jelentés az 1917. évi közgyűléshez, 1917. január 31. OSZK SZT Irattár Vígszínház iratai
374, Gazdasági iratok.
5 Uo.