Oldal 23 [23]
OCR
22 s Pesti magánszínházak a két világháború között szerepelnek." Roboz válsághelyzetekben, konfliktusok során alkalmazott megküzdési stratégiái és taktikái, egyes eljárásai a színészekkel, vagy a tárgyalópartnerekkel szemben nem voltak mindig nagyvonalúak vagy éppen helyesek, de ez nem is kritérium ebben a tekintetben. , A reziliencia nem nyílt ellenállás, de nem is kollaboráció, hanem mindennapos küzdelem és kényszerű alkalmazkodás is az adott rendszer keretei között.””* De Roboz, a BSZSZ közegében megkérdőjelezetlen tekintélyű vezetőként - színházi válságok, összeomlások, szanálások után is -— az akkor Budapesten egyedül elképzelhetőnek gondolt színházmodel!l életképességét kívánta fenntartani, a sosem múló költség-kór, majd a politikai támadások keserves harcainak közegében. A következő társadalomtörténeti korszakok színházi érdekvédelmi szervezetei - a Színművészeti és Filmművészeti Kamara, illetve a Szinház- és Filmművészeti Szövetség - esetében annak bizonyítékait keresem majd, hogy milyen strukturális, vezetési és ideológiai problémák miatt voltak képtelenek reziliensen működni, és hogy rendelkeztek-e a BSZSZ-elnökhöz hasonló karizmatikus, rugalmasan alkalmazkodni képes vezetővel. A tanulmányokhoz végzett kutatásban nyújtott szakértő segítségükért szeretnék köszönetet mondani Both Magdolnának, az Országos Széchényi Könyvtár Színháztörténeti Tára munkatársának és dr. Sirató Ildikónak, a tár vezetőjének. 2012 és 2017 között az MTA-ELTE Kövér György által vezetett Válságtörténeti Kutatócsoportjában való részvétel nyújtott lehetőséget arra, hogy a BSZSZ iratanyagát több, a két háború közötti magánszínházak működésére vonatkozó résztéma vonatkozásában feldolgozhassam. Célom ott elsősorban a válságértelmezések vizsgálata volt. A ,válságdiskurzus? szövegkorpuszának kontextuális értelmezése arra irányult, hogy a válság-színház téma összekapcsolódásai milyen kulturális/politikai törekvéseket rejthettek. Miként igyekeztek egyes csoportok, intézmények a (színházi) válságra, illetve a válság színházi hatásaira hivatkozva új társadalmi feladatot vagy új esztétikát követelni eme egyszerre művészeti és szórakoztató intézménynek. A tanulmánykötet elkészítéséhez komoly segítséget jelentett a Felsőoktatási Intézményi Kiválósági Program és az Atelier Interdiszciplináris Történeti Tanszék támogatása is. A szöveggondozásban nyújtott komoly segítséget köszönöm Varga Kingának és Eőry Áronnak. 3 Molnar Ferenc levele Darvas Lilinek, 1938. szeptember 16. Gajdó Tamás - Varga Katalin (szerk.): ...or not to be. Molnár Ferenc levelei Darvas Lilihez. Budapest, Argumentum: PIM, 2004, 40. 4 Majtényi György: De elmehet a Kádár Jani a picsába! Reziliencia az államszocialista Magyarorszägon. Replika, 15. évfolyam, 2015/94. 105.
