Oldal 23 [23]
22 s Pesti magánszínházak a két világháború között
szerepelnek." Roboz válsághelyzetekben, konfliktusok során alkalmazott
megküzdési stratégiái és taktikái, egyes eljárásai a színészekkel, vagy a tár¬
gyalópartnerekkel szemben nem voltak mindig nagyvonalúak vagy éppen
helyesek, de ez nem is kritérium ebben a tekintetben. , A reziliencia nem
nyílt ellenállás, de nem is kollaboráció, hanem mindennapos küzdelem és
kényszerű alkalmazkodás is az adott rendszer keretei között.””* De Roboz,
a BSZSZ közegében megkérdőjelezetlen tekintélyű vezetőként - színházi
válságok, összeomlások, szanálások után is -— az akkor Budapesten egyedül
elképzelhetőnek gondolt színházmodel!l életképességét kívánta fenntartani,
a sosem múló költség-kór, majd a politikai támadások keserves harcainak
közegében. A következő társadalomtörténeti korszakok színházi érdekvédel¬
mi szervezetei - a Színművészeti és Filmművészeti Kamara, illetve a Szin¬
ház- és Filmművészeti Szövetség - esetében annak bizonyítékait keresem
majd, hogy milyen strukturális, vezetési és ideológiai problémák miatt voltak
képtelenek reziliensen működni, és hogy rendelkeztek-e a BSZSZ-elnökhöz
hasonló karizmatikus, rugalmasan alkalmazkodni képes vezetővel.
A tanulmányokhoz végzett kutatásban nyújtott szakértő segítségükért
szeretnék köszönetet mondani Both Magdolnának, az Országos Széchényi
Könyvtár Színháztörténeti Tára munkatársának és dr. Sirató Ildikónak, a tár
vezetőjének. 2012 és 2017 között az MTA-ELTE Kövér György által vezetett
Válságtörténeti Kutatócsoportjában való részvétel nyújtott lehetőséget arra,
hogy a BSZSZ iratanyagát több, a két háború közötti magánszínházak mű¬
ködésére vonatkozó résztéma vonatkozásában feldolgozhassam. Célom ott
elsősorban a válságértelmezések vizsgálata volt. A ,válságdiskurzus? szöveg¬
korpuszának kontextuális értelmezése arra irányult, hogy a válság-színház
téma összekapcsolódásai milyen kulturális/politikai törekvéseket rejthettek.
Miként igyekeztek egyes csoportok, intézmények a (színházi) válságra, il¬
letve a válság színházi hatásaira hivatkozva új társadalmi feladatot vagy új
esztétikát követelni eme egyszerre művészeti és szórakoztató intézménynek.
A tanulmánykötet elkészítéséhez komoly segítséget jelentett a Felsőoktatási
Intézményi Kiválósági Program és az Atelier Interdiszciplináris Történeti
Tanszék támogatása is. A szöveggondozásban nyújtott komoly segítséget kö¬
szönöm Varga Kingának és Eőry Áronnak.
3 Molnar Ferenc levele Darvas Lilinek, 1938. szeptember 16. Gajdó Tamás - Varga Katalin (szerk.):
...or not to be. Molnár Ferenc levelei Darvas Lilihez. Budapest, Argumentum: PIM, 2004, 40.
4 Majtényi György: De elmehet a Kádár Jani a picsába! Reziliencia az államszocialista Magyarorszä¬
gon. Replika, 15. évfolyam, 2015/94. 105.