Oldal 20 [20]
OCR
Bevezetés s 19 mányozása. Marlis Schweitzernek, a Broadway transznacionális hatásának kutatásában fontos kötete például arra világít rá, hogy az amerikai szórakoztató színházi műfajok piaci pozíciójának erősödésével, a Broadway és a filmipar centralizált üzleti modelljének elterjedésével, a transzatlanti hajóutak és a modern technológiák (telefon, távirat) realitássá válásával mennyire megnőtt az USA-producerek szerepe a nemzetközi darabkereskedelmi hálózatokban." A sikergyanús kulturális termékek profitnövelő célú nemzetközi cirkulációja kiemelten fontossá tette a fordítás és az adaptáció kérdéseit, többféle szinten. Hiszen a külföldi darabok befogadása, üzleti sikere azon múlt, hogy sikerült-e azokat a célkultúrában a nézők számára élvezhetővé tenni." Az utalások megértése korántsem volt magától értetődő. Tanulmányok sora foglalkozik azzal, hogy a transznacionális körforgásba bekerült darabok produkcióiban, az egyes helyszíneken milyen dramaturgiai eljárásokkal hozták létre akozmopolita és a lokális elemek sikert ígérő elegyét. E transznacionális szemszöget a pesti magánszínházakra, elsősorban a kötet első részének fókuszában álló Vígszínházra és az 1922-1926 között szintén az amerikai bérlő érdekeltségébe tartozó Fővárosi Operettszínházra vetítve kitűnik, hogy a transzfer és adaptációs gyakorlat a huszadik század elejétől Budapesten is jelen volt. Az első világháború nálunk is a korábbi export-import irányok átrendeződését hozta. A tőkeerős, külföldi tulajdonos megjelenésével pedig a budapesti előadáskínálatban és a társadalmi nyilvánosságban is átértelmeződött a helyi hagyomány és a Broadway-hatás Európa-szerte kérdésként felmerülő viszonya." Ez hatástörténeti szempontból azért is érdekes, mert a két világháború közötti időszakban a Broadwayn is vetélkedtek a stílusok. Vizsgálódásomnak a színházi kutatások spektrumában való elhelyezése érdekében kitérek egy a kortárs kultúrtörténet lehetőségeit vizsgáló kötet színházi fejezetére." Szerzői arra keresik a választ, hogy milyen a színházhoz, illetve - ahogy nevezik - , élő előadáshoz" (spectacle vivant) kapcsolódó kutatások alkothatnának a kultúrtörténeten belül egy színházi szubdiszciplínát. Azt is mérlegelik, hogy e terület miként helyezkedhetne el a már létező színházkutatási irányok (színházesztétika, színházszociológia, színházgazdaságtan stb.) kontextusában. Pascal Ory az előadás-kontextusban releváns politi“Schweitzer, Marlis: Transatlantic Broadway. The Infrastructural Politics of Global Performance. London, Palgrave Macmillan, 2015. 5 Pavis, Patrice: Le théâtre au croisement des cultures. Paris, José Corti, 1990. ‘© Grazia, Victoria: Mass Culture and Sovereignty: The American Challenge to European Cinemas, 1920-1960, The Journal of Modern History, Volume 61, 1989/1. 53-87. 7 Goetschel, Pascale and Yon, Jean-Claude: Lhistoire du spectacle vivant: un nouveau champ pour Phistoire culturelle?, in: Laurent Martin - Sylvain Venayre (szerk.): L'Histoire culturelle du contemporain, Paris, Nouveau Monde Editions, 2005, 193-220.
