Oldal 20 [20]
Bevezetés s 19
mányozása. Marlis Schweitzernek, a Broadway transznacionális hatásának
kutatásában fontos kötete például arra világít rá, hogy az amerikai szórakoz¬
tató színházi műfajok piaci pozíciójának erősödésével, a Broadway és a film¬
ipar centralizált üzleti modelljének elterjedésével, a transzatlanti hajóutak
és a modern technológiák (telefon, távirat) realitássá válásával mennyire
megnőtt az USA-producerek szerepe a nemzetközi darabkereskedelmi háló¬
zatokban." A sikergyanús kulturális termékek profitnövelő célú nemzetközi
cirkulációja kiemelten fontossá tette a fordítás és az adaptáció kérdéseit, több¬
féle szinten. Hiszen a külföldi darabok befogadása, üzleti sikere azon múlt,
hogy sikerült-e azokat a célkultúrában a nézők számára élvezhetővé tenni."
Az utalások megértése korántsem volt magától értetődő. Tanulmányok sora
foglalkozik azzal, hogy a transznacionális körforgásba bekerült darabok pro¬
dukcióiban, az egyes helyszíneken milyen dramaturgiai eljárásokkal hozták
létre akozmopolita és a lokális elemek sikert ígérő elegyét.
E transznacionális szemszöget a pesti magánszínházakra, elsősorban
a kötet első részének fókuszában álló Vígszínházra és az 1922-1926 között
szintén az amerikai bérlő érdekeltségébe tartozó Fővárosi Operettszínházra
vetítve kitűnik, hogy a transzfer és adaptációs gyakorlat a huszadik század
elejétől Budapesten is jelen volt. Az első világháború nálunk is a korábbi ex¬
port-import irányok átrendeződését hozta. A tőkeerős, külföldi tulajdonos
megjelenésével pedig a budapesti előadáskínálatban és a társadalmi nyilvá¬
nosságban is átértelmeződött a helyi hagyomány és a Broadway-hatás Eu¬
rópa-szerte kérdésként felmerülő viszonya." Ez hatástörténeti szempontból
azért is érdekes, mert a két világháború közötti időszakban a Broadwayn is
vetélkedtek a stílusok.
Vizsgálódásomnak a színházi kutatások spektrumában való elhelyezé¬
se érdekében kitérek egy a kortárs kultúrtörténet lehetőségeit vizsgáló kötet
színházi fejezetére." Szerzői arra keresik a választ, hogy milyen a színházhoz,
illetve - ahogy nevezik - , élő előadáshoz" (spectacle vivant) kapcsolódó ku¬
tatások alkothatnának a kultúrtörténeten belül egy színházi szubdiszciplínát.
Azt is mérlegelik, hogy e terület miként helyezkedhetne el a már létező szín¬
házkutatási irányok (színházesztétika, színházszociológia, színházgazdaság¬
tan stb.) kontextusában. Pascal Ory az előadás-kontextusban releváns politi¬
“Schweitzer, Marlis: Transatlantic Broadway. The Infrastructural Politics of Global Performance. Lon¬
don, Palgrave Macmillan, 2015.
5 Pavis, Patrice: Le théâtre au croisement des cultures. Paris, José Corti, 1990.
‘© Grazia, Victoria: Mass Culture and Sovereignty: The American Challenge to European Cinemas,
1920-1960, The Journal of Modern History, Volume 61, 1989/1. 53-87.
7 Goetschel, Pascale and Yon, Jean-Claude: Lhistoire du spectacle vivant: un nouveau champ pour
Phistoire culturelle?, in: Laurent Martin - Sylvain Venayre (szerk.): L'Histoire culturelle du contem¬
porain, Paris, Nouveau Monde Editions, 2005, 193-220.