Seite 18 [18]
OCR
Bevezetés e 17 Használhatóbb módszertani közelítésnek tűnik az a felfogás, amely a színdarabra és az előadásra gazdasági értékkel bíró árucikként tekint, és a nemzetközi darabkereskedelmet kulturális javak cirkulációjaként értelmezi. Christopher Balme tanulmanyara és a The globalization of theatre 1870-1930: the theatrical networks of Maurice E. Bandmann cimü kötetere tamaszkodva a Vígszínház nemzetközi kapcsolatrendszerét a kötetben a színházi áruvá válás folyamatának dinamikája szempontjából tekintem át." A kulturális transzferek alapját képező színdarabokat nem esztétikai szempontból vizsgálom. Ennek hangsúlyozása azért fontos, mert Balme szerint a csak üzletileg sikeres, exportképes darabokra azért fordítottak kevés kutatói figyelmet, mert azok rendszerint nem tartoztak a tudományos érdeklődést inspiráló modernista kánonba. Ez Magyarországra is igaz, hiszen a Vígszínház döntően bulvárdarabok adásvételére épülő nemzetközi kapcsolatrendszerét nem vizsgálták. 1945 után kultúrpolitikai okokból az orosz/szovjet, illetve a szocialista táboron belüli művészszínházi relációk kutatására került a hangsúly. Magyar Bálintnak a Vígszínház történetét tárgyaló kötete érintette ugyan a teátrum export-import kapcsolatait, de ez az 1979-ben megjelent munka sajnos meglehetősen visszhangtalan maradt." Fontos utalni azokra a koncepciókra is, melyekből a színdarabot áruként vizsgáló kutatások kiágaztak. A The Social Life of Things: Commodities in Cultural Perspective cimü tanulmánykötet bevezetőjében a szerkesztő, Arjun Appadurai abból indul ki, hogy az árucikk, a gazdasági értékkel rendelkező tárgy értékét a gazdasági csere teremti. Az érték tehát nem a tárgyban adott, hanem azt külső személyek tulajdonítják a tárgynak. Témámra ez akképpen vonatkoztatható, hogy a kereskedelmi színházban az új , termék" iránt megnyilvánuló kiadói, színházi érdeklődés mértéke szabja meg az előadási jogot biztosító lekötéséért kérhető összeget, és nem a darab esztétikai kvalitásai. Appadurai nyomán tehát azokat a körülményeket vizsgálom, , melyek közt a gazdasági tárgyak a térben és az időben cirkulálnak a különböző értékrezsimekben", mégpedig épp annak következtében, hogy a színdarabok eladhatósága értékkel bír bizonyos társadalmi csoportok számára." Ide a színpadi szerzők mellett a színigazgatók, ügynökök, színpadi kiadók tartoznak. Fontos, hogy , színházi termék"? a produkció bármely, gazdasági forgalomba § Balme, Christopher B.: Selling the Bird: Richard Walton Tully’s The Bird of Paradise and the Dynamics of Theatrical Commodification. Theatre Journal, 2005/1. 1-20. és Balme, Christopher B.: The Globalization of Theatre 1870-1930: the Theatrical Networks of Maurice E. Bandmann. Cambridge, New York, NY, Cambridge University Press, 2020. 7 Magyar Balint: A Vigszinhdz torténete alapitdsdtél az dllamositdsig (1896-1949). Budapest, Szépirodalmi Könyvkiadó, 1979. Appadurai, Arjun (ed.): The Social Life of Things: Commodities in Cultural Perspective. Cambridge, Cambridge University Press, 1986, 15.
