Seite 18 [18]
Bevezetés e 17
Használhatóbb módszertani közelítésnek tűnik az a felfogás, amely a szín¬
darabra és az előadásra gazdasági értékkel bíró árucikként tekint, és a nem¬
zetközi darabkereskedelmet kulturális javak cirkulációjaként értelmezi.
Christopher Balme tanulmanyara és a The globalization of theatre 1870-1930:
the theatrical networks of Maurice E. Bandmann cimü kötetere tamaszkod¬
va a Vígszínház nemzetközi kapcsolatrendszerét a kötetben a színházi áru¬
vá válás folyamatának dinamikája szempontjából tekintem át." A kulturális
transzferek alapját képező színdarabokat nem esztétikai szempontból vizs¬
gálom. Ennek hangsúlyozása azért fontos, mert Balme szerint a csak üzleti¬
leg sikeres, exportképes darabokra azért fordítottak kevés kutatói figyelmet,
mert azok rendszerint nem tartoztak a tudományos érdeklődést inspiráló
modernista kánonba. Ez Magyarországra is igaz, hiszen a Vígszínház dön¬
tően bulvárdarabok adásvételére épülő nemzetközi kapcsolatrendszerét nem
vizsgálták. 1945 után kultúrpolitikai okokból az orosz/szovjet, illetve a szo¬
cialista táboron belüli művészszínházi relációk kutatására került a hangsúly.
Magyar Bálintnak a Vígszínház történetét tárgyaló kötete érintette ugyan
a teátrum export-import kapcsolatait, de ez az 1979-ben megjelent munka
sajnos meglehetősen visszhangtalan maradt."
Fontos utalni azokra a koncepciókra is, melyekből a színdarabot áruként
vizsgáló kutatások kiágaztak. A The Social Life of Things: Commodities in
Cultural Perspective cimü tanulmánykötet bevezetőjében a szerkesztő, Arjun
Appadurai abból indul ki, hogy az árucikk, a gazdasági értékkel rendelkező
tárgy értékét a gazdasági csere teremti. Az érték tehát nem a tárgyban adott,
hanem azt külső személyek tulajdonítják a tárgynak. Témámra ez akképpen
vonatkoztatható, hogy a kereskedelmi színházban az új , termék" iránt meg¬
nyilvánuló kiadói, színházi érdeklődés mértéke szabja meg az előadási jogot
biztosító lekötéséért kérhető összeget, és nem a darab esztétikai kvalitásai.
Appadurai nyomán tehát azokat a körülményeket vizsgálom, , melyek közt
a gazdasági tárgyak a térben és az időben cirkulálnak a különböző értékre¬
zsimekben", mégpedig épp annak következtében, hogy a színdarabok elad¬
hatósága értékkel bír bizonyos társadalmi csoportok számára." Ide a szín¬
padi szerzők mellett a színigazgatók, ügynökök, színpadi kiadók tartoznak.
Fontos, hogy , színházi termék"? a produkció bármely, gazdasági forgalomba
§ Balme, Christopher B.: Selling the Bird: Richard Walton Tully’s The Bird of Paradise and the Dyna¬
mics of Theatrical Commodification. Theatre Journal, 2005/1. 1-20. és Balme, Christopher B.: The
Globalization of Theatre 1870-1930: the Theatrical Networks of Maurice E. Bandmann. Cambridge,
New York, NY, Cambridge University Press, 2020.
7 Magyar Balint: A Vigszinhdz torténete alapitdsdtél az dllamositdsig (1896-1949). Budapest, Szépiro¬
dalmi Könyvkiadó, 1979.
Appadurai, Arjun (ed.): The Social Life of Things: Commodities in Cultural Perspective. Cambridge,
Cambridge University Press, 1986, 15.