Page 13 [13]
OCR
12 s Pesti magánszínházak a két világháború között lasztást korlátozták, és az előadásokban megjelent a politikai propaganda. A kommünt követően Faludi Gábor - feltehetőleg épp a Tanácsköztársaság alatt tapasztaltak nyomán - 1920-ban váratlanul eladta színházát a Zukor Adolf, magyar származású filmcézár egyik cégénél dolgozó Ben Blumenthal amerikai filmes és színházi vállalkozónak. Blumenthal a színházvásárlási üzlet nyélbeütésében közreműködő fiatal Roboz Imrét nevezte ki ügyvezető igazgatónak. Roboz a filmipari vállalkozó Ungerleider Mórnak, a Projectograph tulajdonosának unokaöccse volt. Feltehetőleg e rokoni kapcsolat révén korábban a Nordisk Films Co. képviselőjeként dolgozott, majd 1914-től igazgatóként a Projectograph Mozgófénykép- és Gépgyár Rt.-ben, 1915-től az Apolló Moziban, 1918-tól pedig az Apolló Színpadon. 1917-től Roboz tagja volt a Phönix Filmgyár Rt. igazgatóságának. A húszas évek elejétől 1926-ig Ben Blumenthal érdekeltségébe tartozott a Vígszínház mellett a Fővárosi Operettszínház is. Az épületet az amerikai vállalkozó építtette át orfeumból elegáns operettszínházzá. A New Yorkban élő producer bérlősége idején azt is Roboz irányította, aki emellett 1922-től a Budapesti Színigazgatók Szövetségének alelnöke, majd 1931-től elnöke is volt. A Trianon utáni feszült légkörben, Blumenthal - az őt külföldiként és zsidóként érő politikai támadások miatt - nem tudta létrehozni a két pesti színházára alapozott, kellően jövedelmező szórakoztatóipari trösztöt. Így lemondott a Fővárosi Operettszínház bérletéről, és 1926-tól a Vígszínházat is bérbe adta Roboz Imrének. Ugyanakkor az épület tulajdonosa maradt, számtalan levél és távirat tanúskodik arról, ahogy külföldről irányított. Robozt angol és német nyelvű levelekben utasították még az épülettulajdonos testvérei is, akik üzletileg szintén érdekeltek voltak a pesti szórakoztatóiparban. Ike Blumenthal a Paramount közép-európai general managere, a Színházüzem Részvénytársaságnak és a Paramount Filmforgalmi Rt.-nek is igazgatósági tagja volt. Dick (Richard) Blumenthal pedig a Paramount 1930-ben elindított, szintén Roboz Imre koordinálásával zajló magyar nyelvű hangosfilmgyártásával kapcsolatban küldte Pestre utasításait. A Vígszínház nemzetközi, elsősorban amerikai kapcsolatrendszerének vizsgálatát, és ennek a két háború közötti pesti magánszínházakra gyakorolt hatását az a többszálú kapcsolat is indokolja, ami Roboz Imrét a változó elnevezésű Paramount-konszern magyar származású elnökéhez, Zukor Adolfhoz fűzte. Roboz tevékenysége kezdettől több sínen futott. Jób Dániel művészeti igazgatóval egyeztetve döntött a Vígszínház, majd a Fővárosi Operettszínház ügyeiben. Zukor Adolf 1930. tavaszi pesti látogatását követően őt bízták meg a Paramount magyar nyelvű hangosfilmgyártásának megszervezésével is. A létrejött, nem túl sikeres produkciók (Az orvos titka, A kacagó asszony) nagyban a Vígszínház tagjaira épültek. Intenzív, a nemzetközi színpadi kiadói hálózatba ágyazott volt a Vígszínház darabkiválasztási rendszere. A kortárs
