Seite 13 [13]
12 s Pesti magánszínházak a két világháború között
lasztást korlátozták, és az előadásokban megjelent a politikai propaganda.
A kommünt követően Faludi Gábor - feltehetőleg épp a Tanácsköztársaság
alatt tapasztaltak nyomán - 1920-ban váratlanul eladta színházát a Zukor
Adolf, magyar származású filmcézár egyik cégénél dolgozó Ben Blumenthal
amerikai filmes és színházi vállalkozónak. Blumenthal a színházvásárlási
üzlet nyélbeütésében közreműködő fiatal Roboz Imrét nevezte ki ügyvezető
igazgatónak. Roboz a filmipari vállalkozó Ungerleider Mórnak, a Projectog¬
raph tulajdonosának unokaöccse volt. Feltehetőleg e rokoni kapcsolat révén
korábban a Nordisk Films Co. képviselőjeként dolgozott, majd 1914-től igaz¬
gatóként a Projectograph Mozgófénykép- és Gépgyár Rt.-ben, 1915-től az
Apolló Moziban, 1918-tól pedig az Apolló Színpadon. 1917-től Roboz tagja
volt a Phönix Filmgyár Rt. igazgatóságának. A húszas évek elejétől 1926-ig
Ben Blumenthal érdekeltségébe tartozott a Vígszínház mellett a Fővárosi
Operettszínház is. Az épületet az amerikai vállalkozó építtette át orfeum¬
ból elegáns operettszínházzá. A New Yorkban élő producer bérlősége ide¬
jén azt is Roboz irányította, aki emellett 1922-től a Budapesti Színigazgatók
Szövetségének alelnöke, majd 1931-től elnöke is volt. A Trianon utáni feszült
légkörben, Blumenthal - az őt külföldiként és zsidóként érő politikai táma¬
dások miatt - nem tudta létrehozni a két pesti színházára alapozott, kellően
jövedelmező szórakoztatóipari trösztöt. Így lemondott a Fővárosi Operett¬
színház bérletéről, és 1926-tól a Vígszínházat is bérbe adta Roboz Imrének.
Ugyanakkor az épület tulajdonosa maradt, számtalan levél és távirat tanús¬
kodik arról, ahogy külföldről irányított. Robozt angol és német nyelvű leve¬
lekben utasították még az épülettulajdonos testvérei is, akik üzletileg szintén
érdekeltek voltak a pesti szórakoztatóiparban. Ike Blumenthal a Paramount
közép-európai general managere, a Színházüzem Részvénytársaságnak és a
Paramount Filmforgalmi Rt.-nek is igazgatósági tagja volt. Dick (Richard)
Blumenthal pedig a Paramount 1930-ben elindított, szintén Roboz Imre
koordinálásával zajló magyar nyelvű hangosfilmgyártásával kapcsolatban
küldte Pestre utasításait.
A Vígszínház nemzetközi, elsősorban amerikai kapcsolatrendszerének
vizsgálatát, és ennek a két háború közötti pesti magánszínházakra gyakorolt
hatását az a többszálú kapcsolat is indokolja, ami Roboz Imrét a változó elne¬
vezésű Paramount-konszern magyar származású elnökéhez, Zukor Adolfhoz
fűzte. Roboz tevékenysége kezdettől több sínen futott. Jób Dániel művészeti
igazgatóval egyeztetve döntött a Vígszínház, majd a Fővárosi Operettszín¬
ház ügyeiben. Zukor Adolf 1930. tavaszi pesti látogatását követően őt bízták
meg a Paramount magyar nyelvű hangosfilmgyártásának megszervezésével
is. A létrejött, nem túl sikeres produkciók (Az orvos titka, A kacagó asszony)
nagyban a Vígszínház tagjaira épültek. Intenzív, a nemzetközi színpadi kiadói
hálózatba ágyazott volt a Vígszínház darabkiválasztási rendszere. A kortárs