Oldal 199 [199]
ZÁRÓ GONDOLATOK
A hívő identitás és a lelkészi szerep pasztorálteológiai reflexiójának összefog¬
lalása és egyben a további út nyitásaképpen, hadd álljon itt egy részlet egy ősi
ír áldásból:
Kívánságom számodra ennél ezerszer gazdagabb.
Őrizzed lelkedben a hálát, és a köszönet ki ne fogyjon ajkadról.
Szíved legyen telve a visszaemlékezés gazdag szépségével arról, ami betöltötte életedet.
Azt is kívánom, hogy bátran nézz szembe az élet feladataival és a próbákkal, ame¬
lyeknek kitesz.
Amikor pedig súlyosnak érzed a keresztedet és a csúcsot meredeknek, ahova az út
vezet, pontosan akkor növekedjen meg benned a remény és a bizalom.
Ilyenkor jussanak eszedbe azok az évek, amikor melletted volt Isten kegyelme és öröme,
és volt igaz barát, aki reményt adott.
A múlt erőt ad arra, hogy kivárjad a vihar elmúltát és a felhők elvonulását. Így lesz
elég erő és idő, hogy a magad hegycsúcsára feljuthass.
Barátodban az Isten Fia mosolyog rád!
Maradjon meg benned ez a biztos tudás mindörökre, s akkor megtalálsz mindent,
amire vágyódsz, és ami boldoggá tesz.
Legyen életutad járható, azt kérem számodra.
198