OCR
ÚT A SZEMÉLYES HITTŐL A KÖZÖSSÉGI ISTENKAPCSOLATIG reflexiója, amelyet időről időre — akár a szószéken, hittanórán, személyes beszélgetésben -— , közkinccsé tesz". Ez egy olyan életforma, mely folyamatosan keresi a kapcsolépontokat a Biblia bizonysägtétele és a mai viläg kôzôtt.55 ÚT A SZEMÉLYES HITTŐL A KÖZÖSSÉGI ISTENKAPCSOLATIG A lelkészi szolgálatnak számos aspektusa létezik. Az egyház négy , alappillére" (liturgia, koinónia, diakónia és martyria) Hendrichsnél a misztika aspektusával egészül ki." Ezek a felosztások elsősorban az egyház ismérveire vonatkoznak, de a lelkészi szolgálat is vizsgálható a közösség életének főbb aspektusai alapján. Az általam javasolt modellben ezeket az aspektusokat két szinten érdemes vizsgálni. Az egyik a szerep, a másik az identitás szintje. A könyv bevezető fejezetében már bemutatott Keupp-féle narratív identitás elmélete kapcsán már szó volt a szerep és az identitás összefüggéseiről. A szerep a környezetünkkel való dialógus köztes terében születik. A külső elvárások és a belső késztetések interakciója közben , viszi színre" a lelkész a lelkipásztori szerepet. Ennek a szerepnek számos megjelenési formája lehet attól függően, hogy milyen kommunikációs helyzetben jön létre: van, amikor a tanító, van, amikor a lelkigondozó, vagy a liturgus jelleg jelenik meg hangsúlyosabban a lelkész munkájában. Az identitásszint egy olyan metaszintje az énünk megélésének, amelyben a lelkész és más szerepeink (szülő, házastárs, gyermek stb.) együttes és belső megélése zajlik. Az identitás szintjén a meggyőződések, viszonyulások, az önmagunkról kialakított kép az eddigi élettörténet mind segítségünkre van abban, hogy a mindennapi élet eseményeire reflektálni tudjunk. Az identitás szintjén a külső események belső lenyomatokká, megélésekké válnak, illetve belső viszonyulásaink meghatározzák interakcióinkban végzett külső cselekvéseinket. A lelkész egyéni hitbeli megélései hatnak a gyülekezet közösségi életére és viszont. A lelkész a gyülekezet tagjait egyénileg és közösségileg is kíséri a hit útján, és őt is kíséri a gyülekezet. Nézetem szerint az identitás a belső egyéni megéléstől (identitás metaszintje) a közösségi identitasig az egyéni és közösségi kapcsolatok köztes terében végbemenő interakciók során formálódik. A keresztyén közösségben a Krisztussal megélt közösség (misztika) megjelenik az emberi kapcsolatokban és egyéni 535 J. W. Carroll: God’s Potters — Pastoral Leadership and the Shaping of Congregations, Pulpit & Pew, 2006, 32. 536 Hafenscher Károly: A liturgikus teológia mindenkori és aktuális kérdései, Magyar Egyházzene, XX. (2012/2013), 227-234., 230.; I. Baumgartner: Pasztorálpszichológia, Budapest, Semmelweis Egyetem, Párbeszéd (Dialógus) Alapítvány, HÍD Alapitvany, 2006, 133-150. Vo. Kocsev: Ezredvégi szinek, 188. 193