Seite 179 [179]
OCR
A LELKÉSZKUTATÁS BEMUTATÁSA lenne igét hirdetni, éppen az ellenkezője jár át minden alkalommal. Nagy felelősség kiállni emberek elé és azt mondani, hogy ,így szól az Úr". Megdöbbentő, hogy úgy bízik bennünk és annyira szeret minket Urunk, hogy ezt a nehéz szép feladatot ránk bízza. (15/1) Számos próbálkozás történt annak meghatározására, hogy mit jelent a spirituális személyiség, milyen ismérvei vannak annak, aki hitben érett ember. A vezetéselmélet hazai és nemzetközi szakirodalmában egyre nagyobb gyakorisággal jelennek meg a spiritualitás fontosságáról szóló írások."? Stephen Covey egyenesen így fogalmaz: , A spirituális intelligencia a központi és legelemibb az összes intelligencia közül, mivel ez az, ami a mások vezetésének forrásává válik." A vezetéselméleti modellek a spiritualitás megélésének emberi oldalát hangsúlyozzák, de ahogy a lelkészinterjúk is mutatják, a hit szempontjából nemcsak emberi fejlődésről, növekedésről, hanem az Istennel való személyes kapcsolatról, két személy közötti kapcsolat alakulásáról van szó. A lelki növekedés és a másik ember számára serkentő, gyógyító jelenlét nem csupán az akaraterőn vagy „spirituális fegyelmen"" keresztül valósul meg, hanem az önátadás csendjében. Olyan kapcsolat ez, amelyben az én és az isteni Te együtt alanyai a dial6gusnak.*” Ahogy Kovács Endre fogalmaz az imádságról szóló könyvében: , Akár egy napja 192 Az utóbbi években magyar nyelven a témában megjelent írások: H-J. Alford: Menedzsment, ha számít a hit, Kairosz, 2009; Fazakas Sándor (szerk.): Vezetés és menedzsment az egyházban és a diakóniában, Budapest, Kálvin, 2008; Mezei Károly — Pulay Gyula: Versenyképes-e a Jó Pásztor? Budapest, Szent István Társulat, 2008; Tomka János — Bőgel György: Vezetés egykor és most — A Biblia és a menedzsment, Budapest, Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó, 2011; Tomka János — Bőgel György: Megéri jónak lenni? — A Biblia és a menedzsment II., Budapest, Nemzedékek Tudäsa Tankönyvkiadö, 2014; D. Zohar - I. Marshall: Spirituális intelligencia, Csöndestárs, 2010; Zsolnai László: Spiritualitás és menedzsment, Társadalom és Gazdaság, 2002/1, 117-129. S. Covey: Ihe 89 Habit: From Effectiveness to Greatness, New York, Simon and Schuster, 2004, 53. A spirituális intelligencia kérdése kapcsán érdekes kísérlet az, ahogy Cindy Wigglesworth könyvében összefoglalta azokat a főbb területeket, amelyek mentén úgy gondolja, hogy emberi oldalról nézve a spiritualitásban növekedni lehet. Négy fő és ezen belül huszonegy alterületet különböztetett meg: I. Önismeret: 1. A saját világkép tudatos ismerete 2. Életcél (misszió) tudata 3. Saját értékrendszer ismerete 4. A belső világ és gondolkodás komplexitása 5. A saját ego és szuperego ismerete II. Az univerzális egység tudata: 6. Az élet összekapcsoltságának tudata 7. Mások világképének tudata 8. Távlatokban gondolkodás 9. Személyes határaink ismerete 10. Lelki törvényszerűségek ismerete 11. Egysegelmeny a Transzcendenssel III. Saját magunk vezetése: 12. Elkötelezettség a lelki növekedés iránt 13. A jobbik énünk szinten tartása 14. Cél- és értékvezérelt életvezetés 15. Kitartani a hitben 16. Keresni a Lélek vezetését IV. Társas kapcsolatok és spirituális jelenlét: 17. Bölcs és hatékony tanár/mentor 18. Bölcs és hatékony vezető/ változáshozó 19. Elkötelezett és bölcs döntések meghozatala 20. Nyugalmat árasztó és gyógyító jelenlét 21. Harmonia az élet nyereségével és veszteségeivel. C. Wigglesworth: SQ21: The 21 Skills of Spiritual Intelligence, New York, SelectBooks, 2012, 189. 494 D. Brooks: Úton önmagunk felé, Budapest, Libri, 2015, 257. 1955 M. Buber: A próféták hite, Budapest, Atlantisz, 1998, 284. 49. bj 178
