Oldal 166 [166]
SPIRITUÁLIS ÚTKERESÉS ÉS REFORMÁTUS LELKISÉG
pedig ez kiegészül az istentisztelettel és az úrvacsorai közösséggel."" Ezek tar¬
talmas megélése már önmagában is feladat elé állít bennünket, de ezek mellett
református eleink hitgyakorlatában számos olyan forma létezett, amelyek újra
felfedezhetők lennének. Például: böjt, gyónás, csend, naplóírás stb."" Egyik lel¬
kipásztor hitének megéléséről a következőképpen vall:
Hétfőket csak magammal, Istennel. Tehát teológiát olvastam, imádkoztam, elcsende¬
sedtem. Kinyílt egy nagy út nekem, egy [...] teológus barátom, mentorom, aki talán
a legnagyobb hatással volt rám mindenki közül. Ő nyitott meg egy kaput, [...] ő tanított
meg a régiek szeretetére és a csendre, tehát, hogy jó csendben lenni. Nagyokat szok¬
tam sétálni [...] végig Istennel. Van egy nagyon szép kereszt a domb tetején, a kőhegy
tetején. Odáig zarándokoltam egy Nagypénteken. Nagyon szép volt. Tehát a csend,
meg az, hogy megismertem az Ágostont. A vallomásokat. Henry Nouwent, aki a leg¬
kedvesebb szerzőim közé tartozik. Kempis Tamás Krisztus követését. Szóval rájöttem,
hogy a régiek tanítanak bennünket, és hogy érdemes a régieket olvasni, az a polcis tele
van ott a régiekkel. Ott egyháztörténet van, tehát, hogy a lelkiségtörténet, az előttünk
járók barátaink is. Lehet, szóval sokkal fontosabbak, mint akik azt mondják, hogy újat
találtak ki, mert nem lehet újat kitalálni. Ők egy csomó nyomot hagytak maguk után.
[...] Ők így tényleg testvéreimmé váltak. (23/22)
A református spiritualitás Isten akaratát és kegyelmét keresi. Ha az Isten megszó¬
lítja az embert, annak hatása van az egyénre és környezetére, nemcsak kognitív,
hanem emocionális szinten is. Hogy az Istentől való megszólítottság élményéből
tapasztalat, az egyéni és közösségi tapasztalatokból pedig református lelkiség
legyen, szükség van megalapozott bibliai tudásra és élő hitre. E hit kapcsán fon¬
tos az a kitétel, amit Rice így fogalmaz meg: , Mint református keresztyéneknek
újra fel kell fedeznünk az olyan hit fontosságát, amely sokkal inkább küzdelem és
non
elköteleződés, belső kényszer és meggyőződés, mint a különböző nézetek közötti
vr
egyensülytaläläs. Egy ilyen újrafelfedezés lehetővé tenné, hogy felleljük az egyen¬
súlyt az érzelmek és a gondolatok között, és olyan spiritualitáshoz vezetne, amely
nem tart az érzelmektől."
“56 J, Canlis: Calvin’s Ladder — A Spiritual Theology of Ascent and Ascension, Grand Rapids, Eerd¬
mans, 2010, 160.
157 Batta: A spiritualitás újra-felfedezése a kálvinizmusban, 71.
158 H.L. Rice: Reformed Spirituality - An Introduction for Believers, Louisville, Westminster John
Knox Press, 1991, 58.