Oldal 164 [164]
SPIRITUÁLIS ÚTKERESÉS ÉS REFORMÁTUS LELKISÉG
személyben vagy egy csoportban." Alston szerint a szubjektív átéléshez fű¬
zött magyarázat teszi tapasztalattá az élményt. Ha ez a magyarázat transzcen¬
densként/Istenként azonosítja az élmény kiváltóját, akkor spirituális/vallásos
tapasztalattá válik."! Ezek a tapasztalatok aztán újabb tapasztalatok számára
válhatnak előfeltétellé. Keresztyén és nem keresztyén között nemcsak abban van
különbség, hogy ugyanazokra a jelenségekre másfajta magyarázatokat adnak,
hanem az átélésben magában is különbség jelenik meg. A keresztyén világolva¬
sat ugyanis egy olyan szempontrendszer, mely befolyásolja a későbbi átélésein¬
ket: , A vallás világában a képek szimbólumként működnek. [...] Az ilyen képek
meghívó erejükkel kommunikálnak. [...] A szimbólumok átalakítják az ember
életének horizontjait, integrálják a valóságról alkotott felfogását, megváltoz¬
tatják értékrendjét, elköteleződéseit.""? Az az ember, akinek élettapasztalatai
konkrét hittartalmakkal kapcsolódnak össze, másként éli meg a világot, mert
a hittartalmak befolyäsoljäk az élménygyüjtés és -feldolgozäs kôrét. Azoknak,
akik megismerkedtek egy vallásos hagyománnyal, nemcsak nyelvi eszközeik
lesznek az élményeik szavakba öntésére, hanem talán fogékonyabbak is lesznek
az életben ilyen élmények átélésére."? A vallás nemcsak egy , szemüveg" a múlt
életeseményeinek értelmezésére, hanem , keresődetektor" is a jövő, az újabb át¬
élések felfedezésére, ahogy Wikström fogalmaz: , Ha a személy magáévá tette ezt
a hagyományt és ezeket a belsővé vált mintázatokat, rendszeres bibliaolvasással,
mise- és prédikációhallgatással fenntartja, akkor kielégítően teljesülnek a feltéte¬
lek Isten perceptuális élményének megéléséhez. Ha a referenciakeret aktiválódik,
akkor az olyan ingereket, amelyeket egyébként figyelmen kívül hagynánk, nem¬
csak hogy megfigyeljük, hanem kombináljuk is, és egy élő és cselekvő ,,masik¬
nak", Istennek tulajdonítjuk azokat." A református referenciakeret jelenlétéről
és Bibliához kötöttségéről egy lelkész így vall:
Tehát én azt gondolom, hogy Bibliát olvasni bárhol és bármikor lehet. Ezt csak arra
mondom, talán furcsa lesz ez a hasonlat, vagy csak életszagú, de talán érted, hogy
nem korlátozódik az igeolvasás meg az imádság egy ilyen kiragadott közegbe vagy
élethelyzetbe, hanem azt hiszem, hogy egy teljesen természetes része volt az életünk¬
nek. (12/15)
45
S
Tillich: The Meaning of Religious Symbol, 3-12., 4. A fordítás Szilczl Dóra közlése. Lásd:
P. Szilczl: Vallás — Tapasztalat — Kommunikáció — A szakrális mint felkészültség, 42.
151 Alston: A vallási sokféleség problémája, 219—250., 227.
152 Dulles: Az egyház modelljei, 21.
R. Swinburne: Van Isten?, Budapest, Kossuth, 1998, 158.
O. Wikström: Attribúció, szerepek, vallás — Sundén vallásos szerepelméletének teoretikai
DS
45.
0
454
elemzése és a vallásos élmények attribúciós megk6zelitése, in Horvath-Szabé Katalin (szerk.):
Vallaspszicholögiai tanulmanyok, Budapest, Animula, 2003, 51-65., 55.
163