OCR
SPIRITUÁLIS ÚTKERESÉS ÉS REFORMÁTUS LELKISÉG Ez a kettősség az interjúkban is megjelent, hiszen a vezető-beosztott viszony értelmezhető úgy, mint bármely más terepen, ugyanakkor bibliai mércén mérve a vezető szolgája kell, hogy legyen saját beosztottainak. A kollegiális viszonyok tekintetében nézhetünk a másik emberre, mint munkatárs, aki egyben testvér és szolgatárs. A hivatáson belül tekinthetünk úgy az életvezetési kérdésekre, mint egyéni megküzdésre és döntéshozatalra, ugyanakkor nézhetjük a hivatást, mint isteni hívást a közösség számára. A munkát nézhetjük úgy is, mint szolgálatot és Isten országának építését, melyben az egyéni történet egy önmagán túlmutató történet részét képezi." Ennek a kollektív történetnek a központja Isten, aki jelen van az élet minden pillanatában, velünk van, de egyszerre kívülről is látja az életünket. Ennek a keresztyén valóságnak sajátja, hogy a világot Isten ítéletének és munkálkodásának színtereként szemléli, és ez hatással van mind a formális, mind pedig az informális viszonyokra: Abból, amit az emberek életében Isten munkájaként felismer az ember, egyre világosabban tükrözte, hogy milyen hatalmas az Úr, és mennyire övé a dicsőség, és mennyire egyszerű eszközök vagyunk az Ő kezében. Tehát formálódott bennem ilyen értelemben, de azt nem mondom, hogy mássá vált, hanem inkább kibontakozott, kinyílt számomra, és ez azóta is tart, ez nem lezárt valóság, hanem újra és újra, egyre mélyebben rácsodálkozom, hogy milyen hatalmas Isten. (11/17) A hatalomnak tehát pozitív olvasata is van, hiszen a belső meggyőződéssel mások motiválása és a hatásgyakorlás is lehet a közösség érdeke és Isten szándéka. SPIRITUÁLIS ÚTKERESÉS ÉS REFORMÁTUS LELKISÉG s Mennyire vágyom rá, hogy lelkészeink kevesebbet beszéljenek, kevesebbet tudjanak, prédikációik a csöndből szülessenek." — sóhajt fel esszékötetében Tóth Sára a református istentisztelet kapcsán." A lelkészi identitás alapjához tartozik az Isten felé irányultság és az Ő akaratának keresése. Vajon hogyan élik meg lelkészeink személyesen a hitet, bizalmat és szeretet, amit az Istennel való kapcsolatban kapnak? Annak járunk utána, hogy egyes református lelkészek hogyan látják hitük alakulását, lelki életük változásait a szolgálat ideje alatt. Az interjúk során a lelkészek mint útkereső hívő emberek vallottak spirituális 135 §. Klein: Theologie und empirische Biographieforschung — Methodische Zugdnge zur Lebensund Glaubensgeschichte und ihre Bedeutung fiir eine erfahrungsbezogene Theologie, Stuttgart, Kohlhammer, 1994, 36. 136 Tóth Sára: Táncol a por — Írások hitról, spiritualitásról, kultúráról, Budapest, Harmat, 2015, 79.