SPIRITUÁLIS ÚTKERESÉS ÉS REFORMÁTUS LELKISÉG
Ez a kettősség az interjúkban is megjelent, hiszen a vezető-beosztott viszony
értelmezhető úgy, mint bármely más terepen, ugyanakkor bibliai mércén mérve
a vezető szolgája kell, hogy legyen saját beosztottainak. A kollegiális viszonyok
tekintetében nézhetünk a másik emberre, mint munkatárs, aki egyben testvér és
szolgatárs. A hivatáson belül tekinthetünk úgy az életvezetési kérdésekre, mint
egyéni megküzdésre és döntéshozatalra, ugyanakkor nézhetjük a hivatást, mint
isteni hívást a közösség számára. A munkát nézhetjük úgy is, mint szolgálatot
és Isten országának építését, melyben az egyéni történet egy önmagán túlmu¬
tató történet részét képezi." Ennek a kollektív történetnek a központja Isten,
aki jelen van az élet minden pillanatában, velünk van, de egyszerre kívülről is
látja az életünket. Ennek a keresztyén valóságnak sajátja, hogy a világot Isten
ítéletének és munkálkodásának színtereként szemléli, és ez hatással van mind
a formális, mind pedig az informális viszonyokra:
Abból, amit az emberek életében Isten munkájaként felismer az ember, egyre vi¬
lágosabban tükrözte, hogy milyen hatalmas az Úr, és mennyire övé a dicsőség, és
mennyire egyszerű eszközök vagyunk az Ő kezében. Tehát formálódott bennem ilyen
értelemben, de azt nem mondom, hogy mássá vált, hanem inkább kibontakozott,
kinyílt számomra, és ez azóta is tart, ez nem lezárt valóság, hanem újra és újra, egyre
mélyebben rácsodálkozom, hogy milyen hatalmas Isten. (11/17)
A hatalomnak tehát pozitív olvasata is van, hiszen a belső meggyőződéssel mások
motiválása és a hatásgyakorlás is lehet a közösség érdeke és Isten szándéka.
SPIRITUÁLIS ÚTKERESÉS ÉS REFORMÁTUS LELKISÉG
s Mennyire vágyom rá, hogy lelkészeink kevesebbet beszéljenek, kevesebbet tud¬
janak, prédikációik a csöndből szülessenek." — sóhajt fel esszékötetében Tóth
Sára a református istentisztelet kapcsán." A lelkészi identitás alapjához tar¬
tozik az Isten felé irányultság és az Ő akaratának keresése. Vajon hogyan élik
meg lelkészeink személyesen a hitet, bizalmat és szeretet, amit az Istennel való
kapcsolatban kapnak? Annak járunk utána, hogy egyes református lelkészek
hogyan látják hitük alakulását, lelki életük változásait a szolgálat ideje alatt.
Az interjúk során a lelkészek mint útkereső hívő emberek vallottak spirituális
135 §. Klein: Theologie und empirische Biographieforschung — Methodische Zugdnge zur Lebens¬
und Glaubensgeschichte und ihre Bedeutung fiir eine erfahrungsbezogene Theologie, Stuttgart,
Kohlhammer, 1994, 36.
136 Tóth Sára: Táncol a por — Írások hitról, spiritualitásról, kultúráról, Budapest, Harmat, 2015, 79.