Page 157 [157]
A LELKÉSZKUTATÁS BEMUTATÁSA
Keresztyén iskolát kellett csinálni nem keresztyén tanárokkal. Olyanokkal, akik
akadtak, nem lehetett válogatni, hanem őket kellett megnyerni ennek az ügynek.
Sok feszültséget is hordozott ez. Nem egy normális helyzet ez az evangélizációnak.
Hogyan tudsz evangélizálni olyanoknak, akik függnek tőled? Nem is tettük ezt, az¬
tán ezt el is választottam a napi dolgoktól. Nem az evangélizáció eszköze az intéz¬
mény. Az evangélizációt a gyülekezetnek kell végeznie. Intézményeink ezt anyagilag
segíthetik, abban lehet eszköz. Tudunk alkalmazni még lelkipásztorokat stb. De nem
élhetünk vissza a hatalmunkkal. Ez így is volt és marad is [...] De nagyon megterhelő
volt számomra. Az volt a dolgom, hogy működtessem az iskolát. Legyen bizalom, jó
legyen. Ez egy technika, nem lelkészi munka. [...] De egy hasadtság volt bennem, hi¬
szen [...] visszakerültem egy technokrata helyzetbe. Működtetünk egy egyre nagyobb
rendszert. [létszám] pedagógusunk van, és még sok technikai alkalmazott. (25/12)
A világszemlélet kettőssége és az ebből származó dinamikák
Minden miliőnek saját kultúrája, szókészlete van és az egyházi kultúrának
is megvannak a sajátosságai. A különböző terepek (forprofit, civil, közokta¬
tás, egészségügy, egyház stb.) témái lehetnek hasonlóak, ami viszont különb¬
ség, az az eltérő kultúra, melynek leginkább látható része a nyelvhasználat."
Ez a nyelv olyan kultúrát teremt, amelyben a beavatottak társadalmi osztálytól,
nemtől, életkortól és nemzetiségtől függetlenül is részesei egy közös értelme¬
zési rendszernek."? Egyrészt beszélhetünk úgy az egyházról, mint intézmény¬
ről, ami szerint az egyház egy látható szervezet, melynek hierarchiája, alkal¬
mazottai, önkéntesei, szabályzata, rítusai és ceremóniái vannak, ugyanakkor
az egyház leírható úgy is, mint egy informális lelki közösség."? Ez feszültséget
is szülhet, ugyanakkor dinamikát is ad ennek a szervezetnek. Egyik lelkész így
vall e kettősségről: , Mert túl sok ember van, aki nekem elvileg szolgatársam,
akikre nem tudok én úgy tekinteni." (3/63) Az egyházra egyszerre gondolunk
úgy, mint jelenvaló és mint eljövendő, mint látható, ugyanakkor láthatatlan,
nagyon is földi, mégsem e világból való értékek alapján működő szervezetre.""
„A valösägfenntartäs nagyobb része a beszélgetésekben implicit, és nem explicit módon jelenik
meg. Csak a legritkább esetben forog a beszélgetés a világ lényegének problémája körül. Valóság¬
meghatározása sokkal inkább egy olyan világ háttere előtt történik, amelyet hallgatólagosan
bizonyosnak tartunk." Berger — Luckmann: A valóság társadalmi felépítése, 211.
#2 R. M. Moseley: Becoming a Self Before God - Critical Transformations, Nashville, Abingdon
Press, 1992, 20.
433 Frdekes, hogy az interjükban a „püspök”, „presbiterium”, „esperes” szavak köre gyültek a hatalom¬
a
mal kapcsolatos gondolatok, de például a , hierarchia" szó egyszer sem fordult elő az interjúk során.
134 C. V. Gerkin: Prophetic Pastoral Practice — A Christian Vision of Life Together, Nashville,
Abingdon Press, 1991, 16-17.