OCR
PÉNZKÉRDÉSEK AZ LELKÉSZI ÉLETPÁLYÁN egészen odáig megy, hogy a pénz hatalmi funkciójáról beszél. A hatalmon lévők szabtak ki büntetést, vámot, egyéb teljesítési kötelezettséget, és mint erősek, gyűjtötték azt be. A korai társadalmakban az isteneknek, istenségnek járó pénzt, mint a felső hatalom képviselői, éppen a papok gyűjtötték be az emberektől.?" Szabó B. András disszertációjában ehhez kapcsolódóan utal a pénz horizontális (csere) és vertikális (hatalom, szakralitás) dimenzióira.?"? Ehhez a komplexitäshoz hozzákapcsolódik még az idő dimenziója is Taylor szerint, aki a pénzt mint egyfajta sűrített energia- és időcsomagot írja le: , A pénzben a múlt, a jelen és a jövő találkozik és közvetít köztük... történelem és eszkatalógia találkozik és kapcsolódik össze."?"§ Nagy utat járt be a keresztyén vallásban, széles a spektruma a földi javakkal való élés módjainak és köztük a pénzhez való viszonynak a világi aszkézistől egészen a monumentális katedrálisok építésén keresztül, a mai nagy egyházi beruházásokig.?" Ennek a sokféle viszonyulásnak egyik oka talán éppen a pénz szerepének komplexitása: ,, Pszichológiai szinten tehát a pénz nem egységes szimbólum, hanem többféle szimbolizációt foglal magában. A pénzzel kapcsolatos nézeteinkben, viselkedésünkben nemcsak a pénz gazdasági értéke fejeződik ki, hanem a rárakódott társadalmi módosító tényezők sokasága is. Például az, hogy honnan származik a pénz, vagy milyen alkalomra kaptuk."?§ A pénz nemcsak mint csereeszköz jelenik meg, hanem mint jelkép rárakódott jelentéstartalmakat és érzelmi viszonyulásokat is felszínre hoz. Ennek példája, ahogy az egyik lelkész a társadalmi folyamatokat értékeli: A végidők Istenben vannak elrejtve. Mégis alapvetően azt látom, hogy föltartóztathatatlanul zajlanak ártó folyamatok. Mindennek eszköze a pénz, ami Jézus szerint minden rossznak a gyökere. Hogy látom a világot? A bűntől megsebzetten nyögő, sóhajtó stüneménynek", amely lassacskán megérik a pusztulásra, ítéletre. A közelmúltban 35: A Polányi Károly: Kereskedelem, piacok és pénz az ókori Görögországban, Budapest, Gondolat, 1984, 304-313. Szabó B. András: A pénz mint teológiai probléma - Az áldozattól a pszeudoeszkatolögidig, Budapest, Evangélikus Hittudományi Egyetem, 2015, 43. 356 S. Taylor: Soul and Money - A Theology of Wealth, New York, Episcopal Church Center, 1991, 7. A pénz mint energiaáramlás kapcsän lasd még: N. Wariboko: God and Money — A Theology of Money in a Globalizing World, Lanham, Lexington Books, 2008, 7. Lásd gazdasági témában korábban megjelent írásaim: Siba Balazs: Egyházi vállalkozások fejlesztése az EU pályázati rendszerének tükrében, Confessio, 2005/2, 98—105.; Siba Balázs: A magyarországi egyházak mozgástere a gazdasági szférában, Confessio, 2005/1, 105—-111.; Siba Balázs: Az egyházak jogi és gazdasági helyzete Magyarországon és az Európai Unióban, Confessio, 2004/4, 97-113. Kőrössy Judit — Lisznyai Sándor: A pénz pszichológiája és a gazdasági szocializáció, in Hunyady Gyorgy — Székely Mözes (szerk.): Gazdasagpszicholögia, Budapest, Osiris, 2003, 249-380, 351. 35: a 35 S 35: ® 129