Seite 130 [130]
PÉNZKÉRDÉSEK AZ LELKÉSZI ÉLETPÁLYÁN
egészen odáig megy, hogy a pénz hatalmi funkciójáról beszél. A hatalmon lévők
szabtak ki büntetést, vámot, egyéb teljesítési kötelezettséget, és mint erősek,
gyűjtötték azt be. A korai társadalmakban az isteneknek, istenségnek járó pénzt,
mint a felső hatalom képviselői, éppen a papok gyűjtötték be az emberektől.?"
Szabó B. András disszertációjában ehhez kapcsolódóan utal a pénz horizontális
(csere) és vertikális (hatalom, szakralitás) dimenzióira.?"? Ehhez a komplexitäs¬
hoz hozzákapcsolódik még az idő dimenziója is Taylor szerint, aki a pénzt mint
egyfajta sűrített energia- és időcsomagot írja le: , A pénzben a múlt, a jelen és
a jövő találkozik és közvetít köztük... történelem és eszkatalógia találkozik és
kapcsolódik össze."?"§
Nagy utat járt be a keresztyén vallásban, széles a spektruma a földi javakkal
való élés módjainak és köztük a pénzhez való viszonynak a világi aszkézistől
egészen a monumentális katedrálisok építésén keresztül, a mai nagy egyházi
beruházásokig.?" Ennek a sokféle viszonyulásnak egyik oka talán éppen a pénz
szerepének komplexitása: ,, Pszichológiai szinten tehát a pénz nem egységes szim¬
bólum, hanem többféle szimbolizációt foglal magában. A pénzzel kapcsolatos
nézeteinkben, viselkedésünkben nemcsak a pénz gazdasági értéke fejeződik ki,
hanem a rárakódott társadalmi módosító tényezők sokasága is. Például az, hogy
honnan származik a pénz, vagy milyen alkalomra kaptuk."?§ A pénz nemcsak
mint csereeszköz jelenik meg, hanem mint jelkép rárakódott jelentéstartalmakat
és érzelmi viszonyulásokat is felszínre hoz. Ennek példája, ahogy az egyik lelkész
a társadalmi folyamatokat értékeli:
A végidők Istenben vannak elrejtve. Mégis alapvetően azt látom, hogy föltartóztatha¬
tatlanul zajlanak ártó folyamatok. Mindennek eszköze a pénz, ami Jézus szerint min¬
den rossznak a gyökere. Hogy látom a világot? A bűntől megsebzetten nyögő, sóhajtó
stüneménynek", amely lassacskán megérik a pusztulásra, ítéletre. A közelmúltban
35:
A
Polányi Károly: Kereskedelem, piacok és pénz az ókori Görögországban, Budapest, Gondolat,
1984, 304-313.
Szabó B. András: A pénz mint teológiai probléma - Az áldozattól a pszeudoeszkatolögidig,
Budapest, Evangélikus Hittudományi Egyetem, 2015, 43.
356 S. Taylor: Soul and Money - A Theology of Wealth, New York, Episcopal Church Center, 1991,
7. A pénz mint energiaáramlás kapcsän lasd még: N. Wariboko: God and Money — A Theology
of Money in a Globalizing World, Lanham, Lexington Books, 2008, 7.
Lásd gazdasági témában korábban megjelent írásaim: Siba Balazs: Egyházi vállalkozások fejlesz¬
tése az EU pályázati rendszerének tükrében, Confessio, 2005/2, 98—105.; Siba Balázs: A magyar¬
országi egyházak mozgástere a gazdasági szférában, Confessio, 2005/1, 105—-111.; Siba Balázs:
Az egyházak jogi és gazdasági helyzete Magyarországon és az Európai Unióban, Confessio,
2004/4, 97-113.
Kőrössy Judit — Lisznyai Sándor: A pénz pszichológiája és a gazdasági szocializáció, in Hunyady
Gyorgy — Székely Mözes (szerk.): Gazdasagpszicholögia, Budapest, Osiris, 2003, 249-380, 351.
35:
a
35
S
35:
®
129