Page 118 [118]
OCR
A LELKÉSZI SZOLGÁLAT ÉS A MAGÁNÉLET KAPCSOLATA hetente kétszer minimum vagy háromszor. Énhozzám meg nagyon sokan jönnek. A kazuáliákon kívüli beszélgetésekben nagyon sokan kérnek személyes beszélgetést. (33/42) A gyülekezet rendszere hat a lelkész egyszemélyes rendszerére: a közösségben a pozitív változások az Isten iráni hálaérzés mellett önbizalmat, sikerélményt és munkakedvet adhatnak a lelkésznek. Másrészről a közösségben bekövetkező negatív változást akár személyes kudarcként is megélheti a lelkész, s az egész közösség problémáinak , tünethordozójává" is válhat. Lelkesedése vagy tanácstalansága hullámhatásként továbbgyűrűzhet a gyülekezetbe.?! A gyülekezet élete a lelkész családjára is kihat, és a családi események is kivetülhetnek a tágabb rendszerre. A lelkész lelki és testi egészségének hosszú távú megőrzése szempontjából fontos, hogy a családi rendszeren belül és a gyülekezeti közösségben is megélje a növekedés lehetőségét.?? A fiziológiai, a pszichés és a szociális szükségletek egyszerre vannak jelen az életben, és az életminőséghez tartozó egyik dimenzió hat a másikra és viszont. Ezen dimenziók mentén az egyensúly megtalálására és megélésére törekszenek a lelkészek mind a lelkészcsalád, mind pedig a tágabb , gyülekezeti család" szintjén. Ennek az ideális állapotnak a vízióját egy lelkész a következőképpen írta le: Nálam ez az álom mindig kétirányú. Az egyik, hogy ha az álmom magánéleti, akkor azért vagyok boldog, mert mikor felébredek, a feleségem fehér lepedőt tereget egy zöld dombon, egy ház mellett egy ruhaszárító kötélen és a gyerekeim meg ott rohangálnak és örülnek nekem. Ez a magánéleti boldogságom, és legalább olyan messze van ez a valóságtól, mint amit az álmom, vagy a másik fajta álmom jelent. A másik fajta álmom meg az, amikor arra ébredek, hogy megint teli templomban prédikáltam és az embereknek könnyes a szemük és azt mondják, hogy köszönöm, megértettem valamit az Istenből. Nekem ez a két ilyen jövőképem van, amire azt mondom, hogy miért érdemes ezt az egészet csinálni. Hát mind a kettőn dolgozni kell szerintem, a tele templomon is, meg a rohangáló gyerekeken, de hogy igazából mind a kettő ugyanarról szól. [...] Az Isten azt tervezte, hogy az ember boldogan, egyenesen, azzal az örömmel, amellyel az Ő jelenlétében lehet élni, éljen. Akár házasságában, akár a családjában, akár a gyülekezetében. Talán azért nehéz ez, mert, hogy szükséges néktek újonnan születnetek. (12/44) 321 Uo., 241. 322 Egri László: Spiritualitás, vallásosság és testi egészség, in Tézsér Endre (szerk.): Az istenhit mint erőforrás, Budapest, Új Ember, 2006, 151-170, 162. D 117
