Oldal 116 [116]
OCR
A LELKÉSZI SZOLGÁLAT ÉS A MAGÁNÉLET KAPCSOLATA törekszünk kapcsolatainkban. A családi rendszer egyensúlya szempontjából létfontosságú, hogy a családtagok mindegyike tudjon adni és tudjon elfogadni, a terhek elosztása megtörténjen, és a családért áldozatot hozó családtagok elismerést kapjanak áldozathozatalukért. Ennek az egyensúlynak a függvényében alakul a kapcsolat szakítószilárdsága, vagyis, hogy milyen mértékben nő vagy csökken a lojalitás, a bizalom, a megbízhatóság és a felek jogosultságai a kapcsolaton belül. Az erős kapcsolatokban is kell számolnunk a kiérdemlések és jogosultságok kevésbé tudatosan, de használt rendszerével. A kölcsönösségre szükség van ahhoz, hogy hosszú távon is mindkét fél növekedni tudjon." A gyülekezet mint család Maffesoli szerint a mai társadalmak és benne a csoportok is úgy szerveződnek, mint évezredekkel ezelőtt, ami leginkább a törzs fogalmával írható le." Nagyjából százötven-százhatvan emberrel tudunk általában erősebb kapcsolatot ápolni, ami azt jelenti, hogy ismerjük élettörténetének főbb állomásait." Ők azok, akikkel egy törzsbe tartozónak érezzük magunkat. S bár személyiségtől és hatalmi helyzettől is függ, de a törzsön kívül többnyire gyenge kapcsolatot tudunk ápolni a többi ismerősünkkel. A törzsi csoport működési dinamikája magában hordozza azt, hogy egy ilyen csoportba be lehet kerülni, de ki is lehet sodródni. Azokkal az emberekkel, akikkel egy törzsbe tartozónak érezzük magunkat, azokkal van egyfajta összetartás, kölcsönös bizalom, egymás segítése. Hívőként azonban többről van szó, mint ember—ember közötti közösségi érzés kialakulásáról. Egyetérthetünk Bonhoefferrel, aki a Krisztussal való közösség pneumatikus dimenzióiról ír: , Mivel a keresztény közösség alapja Jézus Krisztus, ez a közösség nem pszichikus, hanem pneumatikus valésag.”*"” A hívő számára más ez a közösség, mint más csoportok, akikkel kapcsolatba kerül élete során. Egy lelkész így vall erről: 313 E.-M. Eerenbeemt - A. Heusden: A változó egyensúly: Böszörményi-Nagy Iván egyéni- és családterápiás módszere, Budapest, Coincidencia, 2001, 17-18. V6. Boszormenyi-Nagy Ivan — G. Spark: Invisible loyalties — Reciprocity in intergenerational family therapy, New York: Harper & Row, 1973. Satir: A család együttélésének művészete, 113. Lásd még: A. Y. Napier: A törékeny kapcsolat — Az egyenrangú, bensőséges és kitartó házasság nyomában, Animula, Budapest, 2000, 104. 35 M. Maffesoli: The Time of the Tribes — The Decline of Individualism in Mass Society, London, SAGE, 1996, 6. Csermely Péter: A rejtett hálózatok ereje — Mi segíti a vilagstabilitasat?, Budapest, Vince, 2005, 190. 317 D. Bonhoeffer: Közösségben, Budapest, Harmat, 2013, 16. 314 w 16 115
