Seite 112 [112]
A LELKÉSZI SZOLGÁLAT ÉS A MAGÁNÉLET KAPCSOLATA
a munkához a felnőttkori tanulás szemléletét kell szem előtt tartanunk, amely¬
ben a hallgató partnerként és jövendőbeli munkatársként éli meg a lelkésszé
válás teológiai Eveit.?”
A LELKÉSZI SZOLGÁLAT ÉS A MAGÁNÉLET KAPCSOLATÁNAK
RENDSZERSZEMLÉLETI MEGKÖZELÍTÉSE
Ebben az alfejezetben a lelkész és családja mentálhigiénés-lelki egészségének
kérdéseivel foglalkozom, azzal a fókusszal, hogy a munka—magánélet közti határ¬
tartás hogyan valósul meg a lelkészek életében." A lelkész családját és a gyüle¬
kezetet egy rendszerként kezelem, melyben a lelkész családja a nagyobb közösség
egyik alrendszereként jelenik meg.
A lelkészcsalád különleges helyet tölt be a gyülekezet életében, ugyanis a kap¬
csolatok hálózatában többnyire más személyekkel, esetleg családokkal együtt
központi, centrális helyet foglal el a gyülekezeti hálózati rendszerben. A lelkész
gyülekezetvezetői szerepéből adódóan a gyülekezeti közösség eleve központi he¬
lyet ,előlegez meg" egy új lelkésznek, aki szolgálata során általában erős kapcso¬
latot ápol a gyülekezet vezetésével (gondnok, presbitérium) és olyanokkal, akik
érdeklődésüket, vallási stílusukat, életkorukat tekintve jobban tudnak kötődni az
adott lelkipásztorhoz. Előfordul azonban olyan helyzet is, amikor a lelkész a gyü¬
lekezet hálózata szempontjából periférikus módon, lazán kötődik a rendszerhez
és a rendszer központi embereihez."! A gyülekezet rendszerszerű működéséből
következik, hogy ha egyszer kialakult egy status guo, akkor a rendszer igyekszik
azt egyensúlyban tartani. "? Bár néha zavarok állhatnak elő, de a rendszer mindig
arra törekszik, hogy egyfajta egyensúlyi állapot, homeosztázis jöhessen létre.?"?
299 Pángyánszky Ágnes: Tanítás és tanulás felnőttkorban - Szemléletváltás a felnőttkatekézisben,
Budapest, Evangélikus Hittudományi Egyetem, 2015, 191-193.
A fejezet tanulmány változata a következő címmel jelent meg: Siba Balázs: A gyülekezet és
a lelkészcsalád viszonya — rendszerszemléleti megközelítésben, Iheológiai Szemle, Budapest,
2016/IV. 229-237.
Kaszö Gyula: Gefängnisseelsorge in Ungarn — Historische, systemisch-pastoralpsychologische
und theologische Perspektiven, Budapest, LHarmattan, 2007, 165.
Hézser Gabor: Miért? - Rendszerszemlélet és lelkigondozüi gyakorlat, Budapest, Kälvin, 1996, 16-18.
„Az önszabályozás korábbi fogalma, a homeosztázis helyett most az autopoiézis kifejezés nyert
általános elfogadást. Az előbbi azt sugallta, hogy a rendszer mindig visszaáll ugyanarra az ál¬
lapotra, így végső soron a terápiás beavatkozások eredményessége korlátolt. Az utóbbi szerint
viszont a rendszer egy külső zavar (esetünkben a terápiás beavatkozás) hatására újraszervező¬
dik, beépítve a kívülről jött új impulzusokat. A rendszerek egyensúlya tehát ennek értelmében
nem statikus, hanem dinamikus egyensúlyként fogható fel." Mihalec Gábor: A lelkigondozás és
a pszichoterápia határkérdései a házassággondozásban, PhD-értekezés, KRE HTK, Budapest,
2013, 125. A rendszerszemlélet alapjaihoz lásd: Ludwig von Bertalanffy: Adalékok egy általános
300
30
30.
18
303
111