Page 110 [110]
A TEOLÓGIAI KÉPZÉS ÉVEI — FELKÉSZÜLÉS A LELKÉSZI SZOLGÁLATRA
tanuló szakmai jártasságához mérten ez a modell a vezetésben megkülönböztet
irányító, edző, támogató és delegáló vezetési stílusokat.?? A teológiai évek egé¬
szére értelmezve a modellt, célravezetőnek tűnik, hogy a képzés során a teológiai
képzés jellege változzon az irányítóból a támogató tanítási formák felé. A hallga¬
tók kompetenciáinak változásaira érzékeny képzés egyre inkább az önállóságra
nevelés felé kell mozduljon.?" A teológiai tanulmányok elején fontos, hogy a sé¬
marendszerekkel, keretekkel, elvárásokkal tisztába kerüljön a hallgató. Ahogy
azonban egyre kompetensebben sajátít el sémákat és kezd látni összefüggéseket,
fontos, hogy egyre inkább teret kapjon a személyes reflexió, az önálló vélemények
megformálása, kialakuljon egy nem átvett, hanem személyes látás a hit és az élet
kérdéseiről. A teológiai képzést követően az irányításnak kevesebb szerep, viszont
a fiatal szárnypróbálgatásainak fontos szerep jut. Itt a támogatás a legfontosabb
bizonyos korrekciókkal. A teológiai tanulmányok és a gyakorlati év után fontos,
hogy olyan közegbe kerüljön a hallgató, ahol önállóan is kap feladatokat. Kevés
irányítás mellett és kevesebb kontroll mellett tudjon önálló módon neki delegált
feladatokban helyt állni. Ekkor már mindenképpen fontos, hogy a hallgató kike¬
rüljön a gyerekszerepből, egyre inkább felnőttként tekintsen rá a mentor lelkész,
vezető lelkész, teológiai tanár, hiszen fontos, hogy egyre inkább a közösség felelős
vezetőjévé váljon.?? David Tracy az élet teológiai reflexiójára való felkészítésről
így ír: , A vallások felteszik és választ kínálnak az élet olyan alapvető kérdéseire,
mint emberi létünk értelme és igazsága az egyedüllétben, a közösségben, a tör¬
ténelemben és a világegyetemben. A teológusok azt a szellemi kalandot vállalják,
mely szerint a vallási tradíciók ilyen kérdésekre autentikus választ adnak. Minden
teológiának feladata az ilyen végső kérdések őszinte és jó felvetése és a válaszok
szenvedélyes és következetes megfogalmazása."?"S
A teológiai képzés mint , edzés", reflexióra késztetés megvalósulásáról az egyik
lelkész a következőket mondta:
Annak örülök, hogy mindig volt, tehát voltak tanáraink, akikkel tudtunk beszélgetni
úgy is, hogy kritikusan. És ez most nem egyfajta egyházkritikát jelentett, hanem egy¬
fajta egyházi realizmust. Mert valljuk be őszintén, hogy a teológiának a világa az mesz¬
sze áll az egyház valóságától, amit az ember elsőleg láthat benne. De hogyha kellően
[...] távolról nézi, vagy a megfelelő beágyazottsága megvan, akkor viszont már nem
lesznek kérdései, mert egészen világosan tisztában lesz azzal, hogy mi a helyzet. (7/75)
293
K. Blanchard - P. Zigarmi: Helyzetfüggö vezetes, Budapest, Bagolyvär, 1998, 3.
294 Osmer: A Teachable Spirit, 220.
25 N. Wolf - E. Rosanna: Az embervezetes müveszete, Budapest, LHarmattan, 2011, 151.
D. Tracy: The Analogical Imagination, Christian Theology and the Culture of Pluralism, Cross¬
road, 1981, 4.
296
109