Oldal 109 [109]
OCR
A LELKÉSZKUTATÁS BEMUTATÁSA A szakmai életre készítés Sola experientia facit theologum.?®? Egyeterthetünk Lutherrel, aki szerint a teolögust a gyakorlat teszi lelkésszé. Ez a gyakorlat már a teológián elkezdődik. Sok mindent majd a gyülekezeti életben sajátít el a jövendőbeli lelkész, viszont a teológiai képzés is meghatározó része annak, hogyan áll majd szolgálatba a teológus. Gyülekezeti élet és teológia közti szakadék létezik, csakúgy, mint más szakmáknál az elméleti képzés és a gyakorlati élet esetében is.?" Több lelkész is említés tesz erről: Mert a következő a kérdésem nekem mindig a tudománnyal, hogy életre tanít, vagy pedig ilyen életidegen és száraz. Én inkább ilyen irodalomelméleti kérdésként fogtam fel érettebb fejjel, hogy mit csinál egy szemináriumon egy irodalommal foglalkozó tanár az ELTE-n. Maga köré gyűjti a csibéit, és elvonul velük kotkodácsolni az elefántcsonttoronyba és művészeti finomságokkal foglalkozunk, vagy kiveti az utcára, az#életbe, mint ahogyan Shakespeare tette ezt, és az életre tanít az irodalommal. Most a teológiának az életről kell szólnia, az ember problémáiról és az arra adott válaszokról. És tulajdonképpen ezeket a válaszokat nem nagyon kaptam meg. A [név] volt egy zseniális megfogalmazása, mikor átjött [városnév], a teológiáról a [városnév] teológiára: [...] hát lehet, hogy itt a másfél méterre két métert ugranak a hosszútávugrók, de 8 méter a világcsúcs és amúgy nem hosszút, hanem magasat kellene ugrani. Ez nekem úgy a szívemből szólt, amikor leírta a [városnév] teológia helyzetét. (5/8) A tanítás és nevelés önmagában komplex és nehéz feladat. Fontos lenne egységben látnunk az egyetemi képzést és a gyülekezeti tanoncéveket.?" Az egyház nem a teológián kívül és a szolgálat sem csak a teológia utána kezdődik, hanem a teológiai stúdium az egyház szolgálatának és a közösség megélésének egy formája.?? Amit a hallgató az egyetemen tanul, az is formálhatja később a gyülekezeti kultúrát és a jövendőbeli lelkész kapcsolódásait a kollégáihoz és az egyházi szervezethez egyaránt. A teológia nem önmagáért van, a lelkészi munka fő folyamata a gyülekezetekben, intézményekben és missziókban zajlik, de támogató folyamatként mégis kulcsszerepe van az egyház egésze szempontjából. Ahhoz, hogy az egyetemi képzést és az azt követő , tanoncéveket" egy rendszerben lássuk, egy lehetséges modell a Hersey és Blanchard-féle helyzetfüggő vezetés elmélete. A munkatárs vagy 289 M. Luthert idézi: G. Ebeling: Studium der Theologie - Eine enzyklopädische Orientierung, Mohr Siebeck, 2012, 175. 299 G. Otto: Kirche unf Theologie — Beiträge zu einem Klärungprozeß, Hamburg, Furche Verlag, 1971, 48. 31 C. Dykstra: Growing in the Life of Faith — Education and Christian Practices, Lousville, Geneva Press, 1999, 139. 292 Uo., 146. 108
