Oldal 102 [102]
A TEOLÓGIAI KÉPZÉS ÉVEI — FELKÉSZÜLÉS A LELKÉSZI SZOLGÁLATRA
Én nem épültem be [város név] gyülekezetbe. Ha vizsgaidőszakban esetleg fent marad¬
tam, mert másnap vizsga vagy hangverseny volt, hogy menni kellett szolgálni, akkor
sem köteleződtem el sehol. [...] És ugyanaz az élmény, hogy ahogy én középiskolában
sem vettem igazán részt balhékban, egyetem ideje alatt sem emlékszem, hogy nekem
a nagy bulizások helyszíne lett volna a teológia. Megtanultam, amit meg kell, meg hát
csináltam otthon a dolgomat, amit meg kellett. Tehát így éltem meg, hogy mentem
haza hétvégén és öt napot fent vagy, de aztán mész haza, mert oda tartozol vagy hát
az az otthonod. (13/15)
Minden közösség interpretálja magát, melyen keresztül élettapasztalataink, ér¬
telmezési keretbe foglalódnak, egyfajta közösségi értelemkeresésről, értelemtalá¬
lásról van tehát szó.?" A kollektív cselekvés és tapasztalat nemcsak egy öröklött
tradíciót rekonstruál, hanem a jelen és a jövő tapasztalatait is szervezi. Az egyik
ilyen , örökség" az individuális-rendszerező és a fundamenalista hitstílus közötti
ellentét a teológia közösségén belül." A hitstílusok különbségét Heinz Streib
definíciója szerint értelmezem: , Saját definícióm szerint a hit stílusok különböző
módjai a vallás gyakorlati-interaktív (rituális), pszichodinamikus (szimbolikus)
és kognitív (narratív) újjászervezésének és használatának, amelyek az élettörté¬
netben és az életvilágban gyökereznek, és amelyek korrelációban a személyközi
kapcsolatok stílusaival egy életen át egymásra rakodó rétegekként alkotják a val¬
lásosság változásait és átalakulásait."?"! A teológia világa kívülről nézve egyfajta
meggyőződési közösséget alkot, de a rendszeren belül sűrűsödnek az egyház
sokszínűségének stílusai. Vannak az egyéni hitbeli útra jellemző különbségek,
de vannak hozott különbségekis, hiszen a vallásos szocializáció meghatározó,
és nem a teológián kezdődik a hitbeli növedékes folyamata.???
Ugye nekem nagyon sok konfliktusom volt a teológia falain belül. Mert én a liberá¬
lis teológiát istentelenségnek tartottam, azokat az embereket, akik ezt vitték vagy
hirdették, nem tartottam megtért embereknek, az egyház ellenségeinek gondoltam.
Szóval, hogy azért ez érthető, hogy azért ez egy elég nehéz dolog, hogy az ember
egyik oldalról vizsgázzon meg tanuljon, de a másik oldalról meg úgy érzi, hogy amit
27
Ss
W. Grab: Lebensgeschichten, Lebensentwiirfe, Sinndeutungen — Eine praktische Theologie
gelebter Religion, Giitersloh: Chr. Kaiser/Giitersloher Verlagshaus, 1998, 93.
H. Streib: Faith Development Theory Revisited — The Religious Styles Respektive, in The Inter¬
national Journal for the Psychology of Religion, 2001/3, (2001) 144-158.,153.
H. Streib: Faith Development and a Way Beyond Fundamentalism, in Christiane, T. - Dirk, H.
— Sara, M. — Walter, N. — Walter van, H. (ed.): Faith based Radicalism — Christianity, Islam
and Judaism between constructive Activism and destructive Fanatism, Gods, humans and
religihons, 10, Bruxelles, Lang, 2007, 160.
282 Klessmann: Das Pfarramt, 315.
28
Ss
D
®
101