A LELKIPÁSZTOR KÜLSŐ ÉS BELSŐ ELHÍVÁSA
az egyetemes papság elvét vallja, de nézete szerint a közösség tanítása és az ige¬
hirdetés csak a lelkipásztorok dolga. Minden hívő részese az egyetemes papság¬
nak, de a lelkészi tisztség nem egyetemes érvényű.??" Kálvin közösségi szolgálatról
beszél, melyben a pásztor, a presbiter, a doktor, és a didjakónus közösen végzik
az Ige szolgálatát, de ő is különös jelentőséget tulajdonít a lelkészi tisztségnek:
sMert sem a napnak a fénye és melege, sem az étel és ital nem oly szükségesek
a jelen élet ápolására és fenntartására, amily szükséges az apostoli és pásztori
tiszt az egyháznak e földön való megtartására." A puritán hagyomány hasonló
módon megkülönbözteti a lelkészi elhívást a többi elhívástól. Például a puritán író,
William Perkins így írt erről: , A szent szolgálat egy magasztos és kiváltságos hiva¬
tás. Akkora megtiszteltetés és kiváltság ez, hogy csak a legkiválóbb ajándékokkal
bírók kapnak hívást, hogy magukat e magasztos célnak szenteljék."?? A lelkipász¬
tori kegyelmi ajándékok különlegességét (nem kivételességét!) az isteni rendelés
adja. Éppen ezért a hívő életre szóló elhíváson túl a szolgálathoz szükséges kegyel¬
mi ajándékok meglétéről való megbizonyosodás kulcsfontosságú a puritán-protes¬
táns teológiában." Török István így foglalja össze a református tanítást a belső
elhívás és az egyházi tisztségekben való külső megerősítés összefüggéseiről:
Magukat a tisztségviselőket is úgy hívja el a gyülekezet az egyházi szolgálatra, mint
akikben a karizmák jelenlétét felismerte, és ennek alapján szolgálatukat igényli.
Az egyházi tisztség nem valami ius divinum alapján áll, mint a római egyház ál¬
lítja, de igenis donum Dei. Ez azt teszi: tisztség emberileg nem »kreélhaték, jogilag
a legjobb rendtartással sem biztosítható, hanem az egyház szüntelen könyörgésének
tárgya. Kéri a gyülekezet, hogy Isten küldjön újra meg újra alkalmas munkásokat az
ő szántóföldjére. Mint Isten ajándéka, az egyházi tisztség szent dolog, amellyel csak
szentül szabad élni. Az egyházi tisztséget senki sem bitorolhatja, a gyülekezet háta
mögött fondorkodás által, vagy a gyülekezet megvesztegetésével önkényesen magához
nem ragadhatja. Az egyház szolgáit hívják meg és válasszák meg törvényes egyházi
választással. De nem akárkit választva, hanem Isten választottját keresve."
Összefoglalva elmondhatjuk, hogy az általános és speciális elhívás minden hívő¬
re vonatkozik és érvényben marad. A különböző szolgálatok esetén pedig a ke¬
gyelmi ajándékok megkapását, meglátását és a közösség számára való használatát
237 G. D. Badcock: The Way of Life - A Theology of Christian Vocation, Eerdmans, Grand Rapids,
1998, 33.
238 Kálvin: A keresztyén vallás rendszere, 339.
239 VW. Perkins: The Calling of the Ministry, Edinburgh, Banner of Truth Trust, (1605) 1996, 99.
240 A, Mallory: Saints, Sinners, and the God of the World, The Hartford Sermon Notebook
Transcribed 1679-80., Brill Academic Pub, 2011, 20.
241 Török Istvän: Dogmatika, Amsterdam, Free University Press, 1985, (30.1. alfejezet) 258.