Page 76 [76]
OCR
MEGTÉRÉSÉLMÉNYEK A LELKÉSZINTERJÚK TÜKRÉBEN egy alapvetően szerető attitűd alakul ki. Az ,én" megerősödik és kialakul az Istennel való személyes kapcsolat tudata. A megtéréssel beindul egy olyan folyamat, amelyben Girgensohn szavaival élve , az istengondolat gondoltatja magát."?" Isten elkezd munkálkodni az ember életében. De ahhoz, hogy a Lélek gyümölcseit (Gal 5,22) az ember valóban megteremje, Isten kegyelme mellett erőfeszítésre és hűségre van szükség. És hát rendkívül aktív volt ez a kör, tehát az volt még egy nagyon [...] dolog az igehirdetésen és hát a megtérés — ugye ez egy alapvető kérdés, de azon túl rögtön és azonnal belekerültünk egy hihetetlen aktív környezetbe. Mindenkinek feladata volt, Erdélybe jártunk, akár évente tízszer is vittünk segélyszállítmányokat, hangfelvételeket, interjúkat csináltunk kinn, hogy például Csángóföldön megmaradó értékeket mind megőrizzük, tehát olyan szolidaritásokba kerültünk bele, amelybe egyébként ember normálisan nem tud belekerülni, de a legvégső, radikális megjelenítésig, és ez nekem nagyon fontos volt, és nagyon áldott dolog volt, és így történt az, hogy 19X.Xben, február 12-én, ha jól emlékszem, én is megtértem, és ez életemnek egy nagyon, egy nyilván nagyon fontos pillanata volt... Még egy nagyon fontos dolog volt, hogy ez úgy volt megtérésre hívó környezet, hogy ebben a társadalmi felelősséget elképesztően előtérbe helyezte ez a kör. (8/4) Jung nyomán Süle Ferenc a megtéréssel kapcsolatban felhívja a figyelmet az úgynevezett visszacsapási fázisra," amely a megtérés utáni örömöt követi. Ennek egyik megjelenési formája lehet az elfojtás: a tudattalanban az elfojtott erők hatni kezdenek. Ennek következtében a megtért hívők egyre több dologban kezdenek sÖrdögöt látni", ekkor nemcsak a másképp gondolkodókat ítélik el, hanem saját korábbi énjüket is lenézik. Ha a megtérés hátterében a külső szuggesztív tényezők túl erősek, döntést kényszeríthetnek ki az emberből. Ilyenkor nem az egész személyiség változik meg, hanem felszínes megtérés történik. A kényszer alkalmazása sokszor visszájába csaphat át, és a megtérő nemcsak csalódik, de vissza is esik korábbi állapotába. Egy lelkész így vall erről: Én azt tudtam, hogy hogy nekem most itt van a helyem, hogy engem ide hívott az Isten, de hogy megtértem vagy nem tértem meg, vagy ez mitől lesz, vagy hogy lesz, én ezeket nem tudtam. Az én édesapám nem ezekben a terminológiákban prédikált. Nem volt kedvenc igehelye, semmiféle pokol kénköves tüzével se fenyegetett, és a megtérésről is annyit beszélt, amennyit beszélni kellett, és nem mindenistentiszteleten erről volt szó. 27 Vető: Tapasztalati valláslélektan, 51. 218 Süle: Valláspatológia, 234—239.
