OCR
A LELKÉSZKUTATÁS BEMUTATÁSA következménye. A második jellemző pedig az idealizálásra való hajlam és a bűn megtapasztalása az erkölcsi ideálokkal szembeni kudarc értelmében. A harmadik a magány megtapasztalása, és az ezzel kapcsolatos barátság. A vallási kétely forrása az, hogy a tapasztalat és a vallás a mai világban ellentétbe került."" Sokak számára a vallás csak úgy jelenik meg, mint illúzió. A fiatalt absztrakt gondolkodása képessé teszi hipotetikus okok keresésére és végső kérdések feltevésére:""" , Ki vagyok? Honnan jöttem? Van-e Isten? Abszolút igazság-e az, amit hiszek?" A kritikus gondolkodás azonban sokszor nem fér össze az egyház doktrínáival és azok manifesztációjával. Egy családi tragédia, vagy a társadalom normái, vagy a felgyorsult technikai világ mind-mind megkérdőjelezheti Isten jelenlétét a világban. Ilyenkor természetszerűleg az ifjú istenképének fejlődése sajátos zsákutcába jut. Isten, Deus absconditus-ként egy felső hatalom kifejezője marad, vagy csak a világ , rendező elvé"-vé válik." Mivel azonban a fiatal egy végső értelmet keres, egy átfogó rendszert akar alkotni, többnyire Istennek is szerep jut ebben a rendszerben. Ő lesz a , szeretet istene", a segítő, végső magyarázat az élet és halál problémájára. Ebben az életkorban a vallásos érdeklődés is atalakul.’” A fiatalok számára az egyház és a vallás különválhat. Ebben a korban a vallási értelemadás, illetve -megtalálás válik központi problémává. A teodicea és az élet végső kérdései foglalkoztatják őket."" , Vajon az Istenbe vetett hit kivetítés vagy kitalálás eredménye? Ki teremtette a világot?" Jellemző kérdéseikre a természettudományos megközelítés és a szubjektivizálás. Az ember ilyenkor már képes önmaga kreálni ideológiákat, ezek az évek az idealizmus jegyében telnek. Ha nem is tudatosan, de mindenki teremt magának egy saját ideológiai mátrixot, amit igaznak, értékesnek lát, s ami segít abban, hogy saját életét, cselekedeteit egy nagyobb keretbe helyezze el." Ennek a mátrixnak a kialakításában segítenek a különböző filozófiák, teóriák és a vallás is. Mivel a serdülő ekkor még elsősorban , önmagát építi", a vallásra mint ideológiára van szüksége. A vallás van őérte, és nem ő a vallásért. A kételkedés és az ideologizálás jelenségére egy példát mutatok be, melyben mindkettő tetten érhető: Hát meg nagyon sok ilyen beszélgetés, most a konkrétakra nem is emlékszem, csak tényleg ezek, hogy annyi kérdést feszegettünk, boncolgattunk, volt hogy este így filozofáltunk, volt egy osztálytársam, aki nagyon szeret különösen is ilyen hitvédelem, 76 W. H. Ritter: Religionpschychologie, Göttingen, Vanderhoeck und Ruprecht, 1989, 25. 77 Fuller: Religions and the Life Cycle, 30. 18 R. Reiss — K. Fiedler: Die verletzlichen Jahren, Gütersloh, Chr. Gütersloher Verlagshaus, 1998, 501. 17° F, Schweiter: Die Suche nach einigem Glauben, Gütersloh, Chr. Gütersloher Verlagshaus, 1998, 32. 80 K. E. Nipkow: Erwachsenwerden ohne Gott? Gütersloh, Kaiser Taschenbücher, 1997, 41. 81 Allport: A személyiség alakulása, 304. = = = 62