Seite 63 [63]
A LELKÉSZKUTATÁS BEMUTATÁSA
következménye. A második jellemző pedig az idealizálásra való hajlam és a bűn
megtapasztalása az erkölcsi ideálokkal szembeni kudarc értelmében. A harmadik
a magány megtapasztalása, és az ezzel kapcsolatos barátság.
A vallási kétely forrása az, hogy a tapasztalat és a vallás a mai világban ellen¬
tétbe került."" Sokak számára a vallás csak úgy jelenik meg, mint illúzió. A fiatalt
absztrakt gondolkodása képessé teszi hipotetikus okok keresésére és végső kér¬
dések feltevésére:""" , Ki vagyok? Honnan jöttem? Van-e Isten? Abszolút igazság-e
az, amit hiszek?" A kritikus gondolkodás azonban sokszor nem fér össze az egy¬
ház doktrínáival és azok manifesztációjával. Egy családi tragédia, vagy a társa¬
dalom normái, vagy a felgyorsult technikai világ mind-mind megkérdőjelezheti
Isten jelenlétét a világban. Ilyenkor természetszerűleg az ifjú istenképének fejlő¬
dése sajátos zsákutcába jut. Isten, Deus absconditus-ként egy felső hatalom kife¬
jezője marad, vagy csak a világ , rendező elvé"-vé válik." Mivel azonban a fiatal
egy végső értelmet keres, egy átfogó rendszert akar alkotni, többnyire Istennek is
szerep jut ebben a rendszerben. Ő lesz a , szeretet istene", a segítő, végső magya¬
rázat az élet és halál problémájára. Ebben az életkorban a vallásos érdeklődés is
atalakul.’” A fiatalok számára az egyház és a vallás különválhat. Ebben a korban
a vallási értelemadás, illetve -megtalálás válik központi problémává. A teodicea
és az élet végső kérdései foglalkoztatják őket."" , Vajon az Istenbe vetett hit ki¬
vetítés vagy kitalálás eredménye? Ki teremtette a világot?" Jellemző kérdéseikre
a természettudományos megközelítés és a szubjektivizálás.
Az ember ilyenkor már képes önmaga kreálni ideológiákat, ezek az évek az ide¬
alizmus jegyében telnek. Ha nem is tudatosan, de mindenki teremt magának egy
saját ideológiai mátrixot, amit igaznak, értékesnek lát, s ami segít abban, hogy
saját életét, cselekedeteit egy nagyobb keretbe helyezze el." Ennek a mátrixnak
a kialakításában segítenek a különböző filozófiák, teóriák és a vallás is. Mivel
a serdülő ekkor még elsősorban , önmagát építi", a vallásra mint ideológiára van
szüksége. A vallás van őérte, és nem ő a vallásért. A kételkedés és az ideologizálás
jelenségére egy példát mutatok be, melyben mindkettő tetten érhető:
Hát meg nagyon sok ilyen beszélgetés, most a konkrétakra nem is emlékszem, csak
tényleg ezek, hogy annyi kérdést feszegettünk, boncolgattunk, volt hogy este így filo¬
zofáltunk, volt egy osztálytársam, aki nagyon szeret különösen is ilyen hitvédelem,
76 W. H. Ritter: Religionpschychologie, Göttingen, Vanderhoeck und Ruprecht, 1989, 25.
77 Fuller: Religions and the Life Cycle, 30.
18 R. Reiss — K. Fiedler: Die verletzlichen Jahren, Gütersloh, Chr. Gütersloher Verlagshaus, 1998, 501.
17° F, Schweiter: Die Suche nach einigem Glauben, Gütersloh, Chr. Gütersloher Verlagshaus, 1998, 32.
80 K. E. Nipkow: Erwachsenwerden ohne Gott? Gütersloh, Kaiser Taschenbücher, 1997, 41.
81 Allport: A személyiség alakulása, 304.
=
=
=
62