Seite 55 [55]
A LELKÉSZKUTATÁS BEMUTATÁSA
fejlődési szakaszok alapellentmondásai is.""" Ebben a korszakban az identitás
állandóan alakul, hajtóereje a krízisből eredő feszültség. Az identitás kialakításá¬
nak e szakaszában nem végleges kikristályosodásokkal találkozunk. A következő
idézetben látszik, hogy a fiatalok akár több fronton is küzdenek, és az élet több
területén újra, vagy először próbálják definiálni saját helyüket, viszonyulásukat.
Ez látszik a következő interjúrészletben is:
Hát nagyjából 20 évesen lett meg tehát az érettségim, és húszéves korom az már
egy olyan idő, amikor már egy ideje nem jártam templomba. Talán ilyen 17-18 éves
koromban kezdődött ez, hogy mindaz, ami érzetként jött a refiben, az így teljesen
felerősödött. Gyakorlatilag minden irányában, ami az egyház, ami a templom, ami
az istentisztelet, de mondhatom azt is, hogy amik a saját szüleim, hiszen ez is simán
benne van a tizenéves lázadásban. (2/6)
Mi az identitáskeresés célja? , Az identitás az a legteljesebb meggyőződés, hogy
az egyén önmagával és önmaga folytonosságának a fejlődés elmúlt évei során
elért bizonyossága egybecseng azzal az azonossággal és folyamatossággal, amit
ő mások számára jelent.”’ Erikson szerint ahhoz, hogy az ifjú egészségesen
fejlődjön, szüksége van az identitástudathoz tartozó ideológiára és hűségre."
Az ideológia egy olyan alapigény, amelyben az ifjú értékeket, kapaszkodókat akar
találni a világban. A vallási fejlődésben meghatározó a korai gyermekkor, mely¬
nek alapproblémája a bizalom - bizalmatlanság ellentéte. Vallásosság szempont¬
jából éppen annyira fontos az identitás — identitásdiffuzió korszaka is. Amíg
a bizalom a , hit képessége", addig az ideológia ennek a hitnek a tartalmát adja."
Erikson Hamletről írt tanulmányában írja: , az ifjúkor alatt attól szenved a fiatal,
hogy meg tudja fogalmazni azt, aminek megvalósítására képtelen"."? Marcia,
Erikson nyomán vizsgálja az identitásdiffúzió-elméletet. Vizsgálatait az úgyne¬
vezett „Identity Status Interview” kerdöivvel vegezte.!® Az identitäskeresesben
Marcia negyfele ällapotot különböztet meg:
15:
œ
Hézser: A pásztori pszichológia gyakorlati kézikönyve, 71.
19 L. D. Steinberg: The Life Cycle: Readings in Human Development, Michigan, Grand Rapids, 1996,
196.
160 F. Schweitzer: Vallás és életút, Budapest, Kálvin, 1999, 90.
Aki az ideológiát a vallásban találja meg, nem gyerekesebb a nem vallásostól. A vallás ugyanis
,az én szolgálatában álló regresszió", egyféle ,második naivitás", amelyre szükség van a min¬
=
a
dennapokban, hogy a felnôtt alacsonyabb gondolkodäsi szintre tudjon visszatérni és tudjon
„haivan” is, s nem csak racionálisan élni, szemlélni a világot. Ennyiben a vallás hozzájárul az
,én"-egyensúly kialakításához, s lehet az érettség jele. Wikström: A kifürkészhetetlen ember, 39.
Erikson: A jelenkor kérdései, 118.
J. Marcia: Development and Validation of Ego-Identity Status, in Journal of Personality and
Social Psychology 3, (5), 1966, 551-558.
16
D
16
ús