A LELKÉSZKUTATÁS BEMUTATÁSA
mondta, hogy nem vagy többé a fiam, nem akarlak látni. Édesanyám mondta, hogy
éhen fogsz halni, és mit szólnak a szomszédok, és szégyelld magad. Biztost otthagyni
a bizonytalanért. Hány évig fogsz tanulni, mikor fogsz pénzt keresni. (24/16)
A lelkészi pályán a szülői ház meggyőződés-rendszere és az ahhoz való viszony
különösen is nagy jelentőséggel bír. Egyet érthetünk Friedmannal, aki ennek
a jelentőségéről a következőket írja: , Nincs még egy olyan foglalkozás ezen a föl¬
dön, ahol az ideálok, az értékek, az elvek és a szakmai elkötelezettség ilyen fontos
szerepet játszana és ennyire hozzátartozna a munkához. Az orvosok, ügyvédek,
politikusok életére is hatással van a meggyőződés-rendszerük, de a klérus munká¬
ja maga a meggyőződés-rendszer. Mivel a meggyőződés az egyén lényege, amilyen
mértékben igyekszünk az eredeti családunkban meghatározni önmagunkat, olyan
mértékben hatunk a saját szakmai létünkre."" A lelkipásztori pályára készülő
teológustól és a gyakorló lelkésztől is annál nagyobb mértékben követel reflektív
munkát a saját értékrendszer tudatosítása és életben tartása értékkonfliktusok
esetén, minél távolabb van szüleinek meggyőződésrendszere az egyházitól.
Felnőttkori életkérdések a szülői ház viszonylatában
A felnőttkorba lépve az addig kialakult világszemlélet újra megkérdőjeleződhet,
vitába szállhat az ember korábbi megértett életmagyarázataival, világszemlé¬
letével, de egy felnőtt akár vissza is térhet gyermekkori — akkor még örökölt,
most már tudatosan vállalt — értékrendszeréhez." Akár a serdülőkorban, akár
a felnőttkorban dönthet az ember a szülői házzal szemben, de a szülői ház világ¬
szemlélete, a szülők gyermekhez, élethez, egymáshoz való viszonya az a , kályha",
ahonnan elindult a gyermek, és amihez képest a későbbi életszakaszokban is méri
világszemléletét, értékrendszerét, életmagyarázatait. Ahogy Csepeli György fo¬
galmaz: , A családban felnövő egyének felnőttkori csoportosulásaikban a szoci¬
alizáció során elfogadott mintákat követik: különösen szembetűnő ez a követés
a saját család alapítása esetén, de a munkahelyi, szabadidős, politikai-világnézeti
csoportokban való részvétel mikéntjét is meghatározza, hogy a család milyen
csoportokat vvetetett észrex a gyermekkel, s melyekre nem hívta fel egyáltalán
1377 Friedman: Nemzedekröl nemzedekre, 321.
138 Nemes Livia: Gyermeklélektan és gyermekábrázolás Mérei Ferenc műveiben, in Borgos Anna —
Erős Ferenc — Litván György (szerk.): Mérei Élet-Mű, Tanulmányok, Budapest, Uj Mandätum,
2006, 65—72.