OCR
A SZÜLŐI HÁZ SZEREPE A LELKIPÁSZTORI IDENTITÁS ALAKULÁSÁBAN azt elmondja, tud-e ugyanúgy alázatos lenni, ahogyan azt másoknak tanítja, tudja-e ugyanúgy rendezni a konfliktusokat a családon belül, ahogyan azt másokkal a lelki gondozásban segít. Tehát egy lelkész gyereknek szerintem ez egy nagyon érzékeny membrán, hogy egy hívő keresztyén családban, ahol hívők, elkötelezettek a szülők ott nagyon hasonlóan megy végbe, mint a lelkészcsaládokban. (16/38) Alapesetben is tekintélyszemélynek tekinti szüleit a kisgyermek, de ha ez a megbecsültség még a közvetlen családon kívüli közösségben is érezhető, akkor az utánzás és azonosulás még szignifikánsabbá teheti a szülői mintákat. Vajda Zsuzsanna szavaival élve: , Azonosulási mintaként mind a gyerekek, mind a felnőttek olyan személyeket választanak, akik befolyásosak, nagy hatóerejűek, tehát tekintélyük van a közösség szemében." Erre példa az egyik interjúalany vallomása: Egész kicsi gyerek voltam, talán még iskolás sem voltam, és ez többször előfordult, hogy a kis gumi állatkáimat, mert kevésbé plüss, inkább gumiállatkáim voltak, mit tudom én, Malacka, meg Mazsola, meg ilyesmi, és akkor ezeket sorba raktam és akkor ezeknek prédikáltam. És akkor mesélték a szüleim, hogy ilyenkor hagyták, meg úgy messziről figyelték, hogy mit csinálok, és akkor ugyanazokat eljátszottam, mint édesapám a hittanos gyerekekkel. Hogy , Józsika most te ne, már rossz vagy, gyere, ülj ide az ölembe, mert nem bírsz magaddal!" Ilyeneket, igen. Aztán ez az egyik, a másik az, hogy igen, nekem az, hogy lelkésznek lenni, az egy nagyon szép dolognak tűnt. Nagyon, nagyon tetszett. Nagyon büszke voltam rá, hogy az én édesapám a lelkész. (14/14) Ha teológiailag nem is, de a mindennapi gyakorlatban a lelkész kiemelt szerepben van a gyülekezetek életében, és kiemelt szerep jut a lelkészek családjának is. A gyülekezet kapcsolati hálójának központi helyén egyrészt sokan pozitívan viszonyulhatnak a közösségből a lelkészek családtagjai felé, így szeretetet és megbecsülést kapnak a közösségtől, ugyanakkor elvárások is vannak feléjük. Friedman egyes gyülekezeti tagokról írva a következőképpen foglalta össze ezt a kettősséget: az ilyen gyülekezeti tagok nemcsak magasabb elvárással vannak a lelkipásztorok családjával szemben, mint a sajátjukkal, de az ő szemükben a lelkipásztor szentségéből azokra is jut, akik családi kapcsolatban vannak vele." A lelkész gyerekének lenni előnyökkel és hátrányokkal is jár, ami a következő interjúrészletből is látható: 18 Vajda Zsuzsanna: Lélektankönyv -— A személyiségről, tudatról, az érzelmekről és más pszichológiai kérdésekről, Műszaki, 2001, 230. 184 E. H. Friedman: Nemzedékről nemzedékre — Családi folyamatok egyházi és zsinagógai közösségekben, Kolozsvár, Exit, 2008, 303. 43