Page 43 [43]
OCR
A LELKÉSZKUTATÁS BEMUTATÁSA mert nyilván, hogy 2,5—3 éves gyerek ezt nem érti meg, és nem maradna meg benne. Ezt sokszor hallottam édesanyám és édesapám bizonyságtételeképpen, és bizonyára ez is nagy hatással volt rám. (27/1) Előfordulhat, hogy ezeket az identitásrészeket később a serdülés során megkérdőjelezi, vagy akár le is csereli az ifjü, de az alapelmenyekre retegzödik majd kesöbb az üj identitäs. A meghatärozö gyermekkori tapasztalatok, viszonyuläsok, a megélt világ széttörése után annak darabjai újrabeépülve a későbbi életszakaszok szämära is épitôelemek lesznek.!?? A másodlagos szocializáció hatása a lelkészgyerekek esetében A lelkészgyerekek szempontjából különösen fontos, hogy a másodlagos szocializációjuk egyik meghatározó terepe a gyülekezet. Más családokhoz képest lényeges különbség a gyülekezeti lelkészek családmodellje, hiszen legalább az egyik szülő munkahelyének (a gyülekezetnek) része a saját családja is. Az a mítosz, hogy a lelkészcsaládok élete átjáróház, az szerintem annak gáz, aki nem ebben nőtt fel, vagy nem ezt látta. Aki ebben nőtt fel, nem tud mást elképzelni, mint azt, hogy az életünk az teljesen nyitott mindenki előtt. Nincs ilyen, hogy bezárt ajtó. Nem emlékszem, hogy zártuk volna az ajtót, vagy a kaput, és mégis, ennek ellenére biztonságérzete volt az embernek. (12/1) A lelkész a kisgyerek számára elsősorban apa/anya, de egyszerre ő nemcsak az elsődleges (család), hanem egy másodlagos szocializációs közegben (gyülekezet) is vezető szerepet tölt be. E kettős szerep mind a szülőkhöz, mind pedig a közösséghez való viszonyban megjelenik a kisgyermek életében. Az alábbi interjúrészletek is mutatják, hogy nem olyan egyértelmű és egyszerű a kisgyermek számára külön kezelni szüleinek kétféle szerepét: Ez nehezebb volt, de, amikor nagyobbak lettünk, 10-12 évesek, akkor kezdtük megérteni, hogy, amit ő is csinál édesanyámmal együtt, az nagyon fontos embereknek, és ezért ezt nem lehet mindig félbeszakítani akkor, amikor én játszani szeretnék vagy ilyesmi. (20/4) Szerintem a lelkész gyerekek kifejezetten érzékenyek arra, hogy hiteles-e a szülő, ha elrontott valamit, tud-e bocsánatot kérni. Ahogy beszél a templomban másoknak, 132 Berger — Luckmann: A valóság társadalmi felépítése, 235. 42
