A LELKÉSZKUTATÁS BEMUTATÁSA
mert nyilván, hogy 2,5—3 éves gyerek ezt nem érti meg, és nem maradna meg benne.
Ezt sokszor hallottam édesanyám és édesapám bizonyságtételeképpen, és bizonyára
ez is nagy hatással volt rám. (27/1)
Előfordulhat, hogy ezeket az identitásrészeket később a serdülés során megkér¬
dőjelezi, vagy akár le is csereli az ifjü, de az alapelmenyekre retegzödik majd
kesöbb az üj identitäs. A meghatärozö gyermekkori tapasztalatok, viszonyuläsok,
a megélt világ széttörése után annak darabjai újrabeépülve a későbbi életszaka¬
szok szämära is épitôelemek lesznek.!??
A másodlagos szocializáció hatása a lelkészgyerekek esetében
A lelkészgyerekek szempontjából különösen fontos, hogy a másodlagos szociali¬
zációjuk egyik meghatározó terepe a gyülekezet. Más családokhoz képest lénye¬
ges különbség a gyülekezeti lelkészek családmodellje, hiszen legalább az egyik
szülő munkahelyének (a gyülekezetnek) része a saját családja is.
Az a mítosz, hogy a lelkészcsaládok élete átjáróház, az szerintem annak gáz, aki nem
ebben nőtt fel, vagy nem ezt látta. Aki ebben nőtt fel, nem tud mást elképzelni, mint
azt, hogy az életünk az teljesen nyitott mindenki előtt. Nincs ilyen, hogy bezárt ajtó.
Nem emlékszem, hogy zártuk volna az ajtót, vagy a kaput, és mégis, ennek ellenére
biztonságérzete volt az embernek. (12/1)
A lelkész a kisgyerek számára elsősorban apa/anya, de egyszerre ő nemcsak
az elsődleges (család), hanem egy másodlagos szocializációs közegben (gyüle¬
kezet) is vezető szerepet tölt be. E kettős szerep mind a szülőkhöz, mind pedig
a közösséghez való viszonyban megjelenik a kisgyermek életében. Az alábbi in¬
terjúrészletek is mutatják, hogy nem olyan egyértelmű és egyszerű a kisgyermek
számára külön kezelni szüleinek kétféle szerepét:
Ez nehezebb volt, de, amikor nagyobbak lettünk, 10-12 évesek, akkor kezdtük meg¬
érteni, hogy, amit ő is csinál édesanyámmal együtt, az nagyon fontos embereknek, és
ezért ezt nem lehet mindig félbeszakítani akkor, amikor én játszani szeretnék vagy
ilyesmi. (20/4)
Szerintem a lelkész gyerekek kifejezetten érzékenyek arra, hogy hiteles-e a szülő, ha
elrontott valamit, tud-e bocsánatot kérni. Ahogy beszél a templomban másoknak,
132 Berger — Luckmann: A valóság társadalmi felépítése, 235.