A lelkeszkutatäs következö kilenc témájának tárgyalása során minden esetben
találkozni fogunk empirikus részekkel, melyben a lelkészek vallomásai kapnak fő
szerepet. Az interpertációban helyet kapnak mind társadalomtudományi, mind
teológiai megfontolások. A témák tárgyalásánál a tartalmától függően megje¬
lennek bibliai és etikai normák. A hermeneutikai kör negyedik eleme (gyakorlati
javaslatok) viszont kisebb hangsúlyt kap az alfejezetekben. Ennek a dolgozat
szempontjából oka van. A témák tárgyalásánál elsődleges szempont a problémák,
jelenségek felszínre hozása és értelmezése volt úgy, hogy az általam tárgyalt
lehetséges interpretáció további reflexióra késztesse az olvasót. A jelenségek
komplexitása miatt több egymást kiegészítő megközelítés, illetve interpretáció
is lehetséges, és nem szeretném , lezárni" a hermeneutikai kört egy-egy konkrét
javaslattal, módszerrel. A témafelvetések egyben meghívások a további egyéni
és közös reflexióra. A könyv összegző, harmadik fejezetében a gyakorlati szem¬
pontok már markánsabban jelennek meg, de ezek is egyfajta szemléletet akarnak
formálni és impulzusokat adni a lelkipásztori szolgálat gyakorlói számára.
Fontosnak tartom, hogy ne az előzetes sémák igazolása vagy illusztrációja le¬
gyen egy-egy lelkész beszámolója, hanem a témák , kritikai párbeszédbe" kerülje¬
nek a tudományos sémákkal. Abban, ahogy a tudományos sémák és az élettémák
egymást kiegészítve jelennek meg, Dietrich Ritschl szemléletét követem, hiszen
— ahogy ő fogalmaz — az (elet)törtenetek a teolögia elsödleges nyersanyagai.’™
Mivel a kutatás , elsődleges nyersanyaga" a lelkészinterjúk szövege volt, így nem