OCR
A LELKÉSZKUTATÁS BEMUTATÁSA 102 103 még nem""! állapot, a telos felől megértett jelen,"? az élet fragmentalitása, olyan értelmezések, melyek az Egész felől közelítenek és az emberi életet olyan távlatok szerint értelmezik, melyek kívül esnek a társadalomtudomány kompetenciáján, de nem esnek kívül az Istent kereső ember egzisztenciális értelmezési horizontján."9 Az életvilág értelmezése kapcsán Richard Osmer szerint a gyakorlati teológiának négy egymást feltételező feladata van: empirikus-leíró, interpretáló, normatív és gyakorlati." Ez a hermeneutikai kör tulajdonképpen az ember életvilága és a bibliai kijelentés közötti hídverés lépései." A kettős fókusz célja, hogy segítse az élet kiteljesedését a Krisztusba vetett hit által, és segítséget nyújtson a hiteles keresztyén élethez. 101 D. Ritschl: Zur Logik der Theologie - Kurze Darstellung der Zusammenhänge theologischer Grundgedanken, München: Chr. Kaiser Verlag, 1984, 46. 12 Tillich: Rendszeres teolögia, 649-656. 13 H. Luther: Leben als Fragment — Der Mythos von der Ganzheit, Wege zum Menschen 43. Jahrgang, 1991, 262—273. 104 például a megtérés körülírásához használhatunk lélektani modelleket, de a jelenség lényegét tekintve mégis titok marad. Ezért adhatunk igazat Swintonnak és Mowatnak, amikor azt írják, hogy a monotetikus tudományos paradigma mellet az idiografikus tudásnak is létjogosultsága van: , Gyakorlati teológiai szempontból az idiografikus igazságnak fontos szerepe van, mert integráns a Szentírás és a tradíció nyelvével. Isten olyan módon jelenti ki magát, amely alapvetően idiografikus megközelítés révén érthető. A keresztyén narratíva főbb eseményei — inkarnáció, kereszthalál, feltámadás — tisztan idiografikus kijelentések.” Swinton — Mowat: Practical Theology and Qualitative Research, 43. 105 R. R. Osmer: Practical Theology - An Introduction, Grand Rapids, Eerdmans, 2008, 10-11. 106 Ezt a hermeneutikai kört, úgy is tekinthetjük, mint a tanulás külső-belső, ugyanakkor kognitívérzelmi dinamikus voltát. Daniel Kolb 1984-ben megjelent Experiental Learning című könyvében található tanulási modelljében az érzelmi átélés, az erre történő reflexió, valamint ennek során az ebből kibomló új gondolati minta megszületése és a cselekvés kap kulcsfontosságú szerepet. Ez a tanulási ciklus nem önmagába tér vissza, hanem spirál mintájára az addigi tudásunk beépítésével egy magasabb szinten folytatódik a tanulás. D. Kolb: Learning Style Inventory — Self Scoring Inventory and Interpretation Booklet, Boston, McBer & Company, Boston, 1984. 34