Page 32 [32]
A LELKÉSZKUTATÁS ELMÉLETI HÁTTERE ÉS MÓDSZERTANA
Az interjúalanyok kiválasztásánál a szakértői kiválasztás módszerét alkal¬
maztuk."é Ezen kvalitatív kutatásokban alkalmazott módszer szerint a terület
szakértői révén jut el az interjúalanyokhoz. Ügyeltünk arra, hogy megjelenjenek
női lelkészek is a mintavételben (7 fő), és figyeltünk arra is, hogy több egyház¬
kerületből legyenek interjúalanyok. Életkori sajátossága a mintavételnek, hogy
olyan lelkipásztorokat szólítottunk meg, akik legalább 5-10 éve a pályán van¬
nak, gyülekezeti szolgálatban. A legtöbb interjúalany a negyvenes korosztályból
került ki, de az idősebb korosztály is képviseltette magát. A 2013-as évben első
körben olyan , volt" lelkipásztorokat kerestünk meg, akik felszentelt lelkészei
(voltak) a Magyarországi Református Egyháznak, de életük egy szakaszában ki¬
léptek a gyülekezeti szolgálatból és/vagy pályát módosítottak, vagy intézményi
keretek között szolgálnak tovább (1—9. interjú). Ezt a célcsoportot azért tartottuk
fontosnak, mert az egyház működésével kapcsolatban olyan új szempontokat
hozhatnak be, melyek gazdagíthatják a megértésünket az egyház működésével
kapcsolatban. 2014-ben a második interjúkörben olyan lelkészeket kerestünk
meg, akik többgenerációs lelkészcsaládok gyermekei. Ezt a célcsoportot azért
tartottuk fontosnak, mert ők a szülői házból olyan világszemléletet, érzelmi
stabilitást hozhattak magukkal, mely szintén nagyon fontos szempontokat ad
a lelkészi életpálya megértése szempontjából (10—22. interjúk). 2015-ben olyan
lelkipásztorokat kerestünk meg, akik a teológia elvégzése után gyülekezeti szol¬
gálatba álltak. Itt nem volt megkötés a családi háttér. A harmadik kör interjúit
azért nem korlátoztuk egy külön csoportra, mert szerettük volna, ha a 33 inter¬
júban a nemek, életkorok aránya kiegyenlített módon jelenik meg (23—33. inter¬
júk). Az interjúk során a mintakérdések segítségként, ötletadóként szerepeltek.
Használatuk nem volt kötelező, mivel félig strukturált interjúkkal dolgoztunk,
vagyis sem a sorrend, sem a kérdezés nem volt kötött, a beszélgetés a kronolo¬
gikus logika keretein belül aránylag szabadon folyhatott, ugyanakkor ha semmi
nem jutott az interjúkészítő eszébe, ezeket szabadon használhatta egy témakör
bevezetésekor.
Az interjúk szövegét Hámori Ádám kollégám rendelkezésemre bocsátotta,
ezekből alakítottam ki a kutatás adatbázisát (mintegy nyolcszáz oldal). A könyv¬
ben szereplő interjúrészletek mögött feltüntettem, hogy hányadik interjú há¬
nyas számú kérdésére adott feleletként jelenik meg az adatbázisban az idézett
szövegrész."
86 Vö. W. Fuchs-Heinritz: Biographische Forschung — Eine Einführung in Praxis und Methoden,
Wiesbaden, VS Verlag für Sozialwissenschaften, 2005, 216 kk.
§7 Például a (7/11) a hetedik interjú, 11. kérdésére adott választ jelöli.
31