Seite 21 [21]
PASZTORALTEOLOGIAI MEGFONTOLASOK A LELKESZI SZOLGALATROL
szüksége az embereknek segítségre, hogy reflektálni tudjanak, és értelmezni
tudják azt, ami velük történik." Ugyancsak Josuttis 1996-os , Die Einführung
in das Leben” cimü könyveben mär valläsfenomenolögiai szempontböl köze¬
líti meg a kérdést, és a lelkész szerepét akként definiálja, hogy a lelkész az, aki
a Szentséges , rejtett és tiltott zónájába" vezeti az embereket.? Albert Grötzinger
kultúrfilozófiai megközelítésében azt mondja, hogy a lelkész feladata az emlé¬
keztetés: , A posztmodern ember a lelkészben nem a nagy kommunikátort keresi,
hanem az értelmezőt, aki az aktuális élethelyzetet a bibliai-keresztyén tradíció
szemszögéből értelmezi."" A lelkész hasonlóan a rabbihoz, a tradíció nagy nar¬
ratívájába vonja be újra és újra hallgatóit. Isolde Karle már rendszerszemléleti
alapon vizsgálja a lelkészt, és azt mondja, hogy a lelkész rendelkezik úgynevezett
teológiai, illetve spirituális kompetenciával, és mint szakértő, segít társainak
a közösségben a hit kérdéseiben eligazodni." A valláshermeneutikai szempontot
pedig William Gráb képviseli, aki szerint a lelkész elsősorban interpretátor, aki
az értelemtalálásban segít, és saját életünk értelmének megtalálásához segítsé¬
get ad a keresztyén hit üzenete, rítusai és szimbólumrendszere által.? Wagner
Rau pedig azt mondja, hogy a lelkész olyan valaki, aki az élet határhelyzeteiben
segít a küszöbön átlépni, átjutni egyik partról a másikra. Az egyházra mindig is
jellemző volt az átmeneti időben és térben való lét: Krisztus-várás és jelenben
élés, hivatásvégzés a világban, de annak tudatában, hogy nincsen itt maradandó
városunk. A gyülekezet mindig átmeneti zóna volt, hiszen az egyház szolgái
jelen voltak az emberek életének nagy átmeneteiben is (születés, felnőtté válás,
házasság, halál, betegség).?
Amint az előző felsorolásból is látszik, a lelkész szerepét tekintve számos, egy¬
mást kiegészítő aspektus létezik, és mindegyik megragad valamit abból, ahogy
a lelkészekre tekinthetünk. Számos más megközelítés is létezik a lelkészek min¬
dennapjaiban: a közössegszervezö, lelkigondozö, teolögus stb. Szemelyes habi¬
tus és teológiai meggyőződés szerint változik, hogy kinek melyik aspektus dom¬
vH
borodik ki jobban. A sokfele megközelites közül a könyv későbbi fejezeteiben
Josuttis: Der Pfarrer ist anders, 50.
M. Josuttis: Die Einführung in das Leben - Pastoraltheologie zwischen Phänomenologie und
Spiritualität, Gütersloh, Gütersloher Verlagshaus, 1996, 18.
A. Grözinger: Die Kirche - ist sie noch zu retten? — Anstiftungen für das Christentum in
postmoderner Gesellschaft, Gütersloh, Chr. Kaiser/Gütersloher Verlagshau, 1998, 139.
I. Karle: Der Pfarrberuf als Profession — Eine Beruftheorie im Kontext der modernen Gesellschaft,
Stuttgart, Verlag Kreuz, 2008, 328-329.
W. Gräb: Religion als Deutung des Lebens — Perspektiven einer Praktischen Theologie gelebter
Religion, Gütersloh, 2006, 203.
3 U. Wagner-Rau: Auf der Schwelle - Das Pfarrramt im Prozess kirchlichen Wandels, Stuttgart,
Kohlhammer, 2012, 33.
40
41
42
20