PARADIGMAVÁLTÁSOK A LELKÉSZKÉP ALAKULÁSÁBAN
hogyan gondolkodunk a lelkészek helyéről és szerepéről. Ahogyan a társada¬
lom változott, a lelkészkép is átalakult. Volt, amikor a lelkipásztor az értékek
őrzőjeként jelent meg, ez konzervatív szerepet jelentett, és voltak időszakok,
amikor éppen a progresszivitás támogatói voltak, például a munkáspapok vagy
a felszabadítás-teológusok.
A magyar református egyházi kultúrában a mai napig is különösen fontos
a dialektika teológia hatása. A 20. század világégései és az ebben az időszak¬
ban fontos szerepet betöltő dialektika teológia a lelkészben a Krisztusról szóló
bizonyságtétel tanújának szerepét látta, akinek elsősorban nem a személyisége
fontos, hanem a rábízott üzenet.? Trillhaas szerint minden szolgálat fókusza
,az egyház célja felől értelmezve az, hogy az embereket hitre hívja és Krisztus
testében megtartsa."? Ebben a munkában a lelkész szerepe nem más, mint hogy
hiteles tanú legyen."
A dialektika teológia térhódításával a lelkipásztor személyéről, szerepéről szó¬
ló reflexió háttérbe szorult. Az, hogy ma újra beszélhetünk a pasztorálteológia
létéről, az utóbbi pár évtized következménye. A gyakorlati teológia empirikus,
majd pedig hermeneutikai paradigmaváltásával újra megjelentek a teológián
belül a tudományos reflexiók a lelkész szerepét illetően. ? Hiszen a lelkipász¬
tor nem egy olyan eszköz Isten kezében, aki objektív módon közvetíthetné
Isten üzenetét, hanem Isten az emberi szubjektivitást, az emberi személyisé¬
get is formálva, felhasználva, hús-vér emberek által, dialóguspartnerként vi¬
szi végbe akaratát életünkben. Ugyanakkor az egyetemes papság elve alapján
nehéz megállapítani, hogy pontosan mit is csinál a lelkész." Részben a lelkészi
szerep kürölhatárolatlansága, ugyanakkor kompexitása teszi lehetővé, hogy
számos, egymást kiegészítő meghatározása legyen ennek a szerepkészletnek.""
Teológusok annyiféle metaforával, megközelítéssel álltak elő, ahányféle aspek¬
tusból kezdték vizsgálni a területet. Manfred Josuttis 1983-ban a „Der Pfarrer ist
anders" című pasztorálteológiájában pszichológiai szempontok szerint értékelte
a lelkész szerepét, és akkor úgy látta, hogy az emberi élet konfliktusaiban van
32 Möller: Einführung in die Praktische Theologie, 28.
33 W. Trillhaas: Der Dienst der Kirche am Menchen - Pastoraltheologie, München, 1950, 16.
34 K. Barth: Die Kirchliche Dogmatik, IV/3. Zürich, TVZ, 1989, 660.
Rössler: Grundriß der Praktischen Theologie, 64. Läsd még: A. Grözinger: Gelebte Religion als
Thema der Systematischen und Praktischen Theologie, in A. Grözinger — G. Pfleiderer (Hg.):
„Gelebte Religion” als Programmbegriff Systematischer und Praktischer Theologie, Zürich,
Theologischer Verlag Zürich, 2002, 13-20., 14.
H. Luther: Paradoxe Institution - Zum Funktionswandel des Pfarramts im Individualisieriungs¬
prozess, in K. Fechtner - C. Multia (Hg.): Henning Luther - Impluse für eine Praktische Theologie
der Spätmoderne, Stuttgart, Kohlhammer, 2014, 57-78., 57.
Joöb Mäte: Metszespontok — A másodlagos szerepek intervenciós lehetőségei a szupervíziós
munkäban, Embertärs, 2015/2, 144-160., 153.